Megszavazta a parlament a Mol extraprofitadójának kiterjesztését – a korábbi szabályozás egyik legfontosabb pontját egy tollvonással törölték el
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegszavazta az Országgyűlés a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról szóló törvényt. A törvénymódosítás elsődlegesen a MOL-t érinti, mivel a kormány az olcsóbb orosz Urál és a drágább északi-tengeri Brent kőolaj közötti árkülönbözetre kivetett extraprofitadót alakította át.
Sávos, megemelt különadó a Mol olajbevételéből még a teljes jövő évben is – a rezsivédelmi alapot mégis kiszárítja a Tisza-kormány
Az elfogadott törvény szerint a különadó hatályát a kormány a 2027-es adóév végéig tartja fenn, és a változások első alkalommal a 2026 augusztusára vonatkozó adófizetési kötelezettségeknél lépnek életbe. Ugyanakkor a tervek szerint a 2028-as adóévben a középtávú makrogazdasági előrejelzések alapján kivezethetik az extraprofitadókat.
Újdonság az elfogadott jogszabályban, hogy sávos adózást vezetett be, amely már az öt dollár alatti árszintbeli eltérést is érinti, így
- a két dollár alatti különbség alatt továbbra sem kell fizetni,
- a 2-5 dollár közötti különbségre 50 százalékos adókulcs,
- az 5 dollár feletti részre pedig 95 százalékos különadó vonatkozik.
Tehát az új szabályozás kiterjeszti az adókötelezettséget a 2 és 5 amerikai dollár közé eső hordónkénti árkülönbözetre is, habár korábban az ennél kisebb marzsok mentesültek a különadó alól.
Az intézkedéssel a kormány a költségvetés bevételeit kívánja növelni azáltal, hogy elvonja az orosz olajimportból származó árelőny egy jelentős részét.
Az előző kormány az így keletkező bevételből a rezsivédelmi alapot finanszírozta, azaz a rezsicsökkentés pénzügyi fedezetét jelentette a Mol extraprofitadója. A módosítással azonban nemcsak a mértékét emelték meg a különadónak, de felhasználását is eltérítették az eredeti jogalkotói szándéktól.
Bencsik János az Országgyűlés Pénzügyi és Gazdasági bizottságának fideszes elnöke múlt héten ugyan beterjesztett egy módosító indítványt, mely azt szorgalmazta, hogy az extraprofitadóból származó bevételt továbbra is a rezsivédelmi alap finanszírozására használják fel, ám a testület tiszás többsége ezt nem fogadta el.
Ugyanakkor a nemzetközi energiapiaci helyzet és a hazai energiamix összetétele, és várható változása miatt komoly költségnövekedést hozhat a következő időszak, a növekvő terheket pedig vagy a lakosságnak, vagy a költségvetésnek kell viselnie.
Újra fellángolt a közel-keleti konfliktus, ismét elszabadulhatnak az energiaárak
Mint ahogy arról lapunk hírt adott korábban: az Erste értékelése szerint ez az új rendszer egyértelműen negatív a Mol számára is.
A társaság évente mintegy 45 millió tonna Ural típusú nyersolajat importál, így a maximális negatív hatás a bankház becslése alapján, az Ural-Brent árkülönbözet alakulásától függően elérheti a hozzávetőleg 70 millió dollárt.
A magyar olajtársaság éves jelentése szerint 2025-ben 84 millió dollárt fizetett be az államkasszába a két olajfajta árkülönbözetre kivetett extraprofitadóként, amit az év második felében tapasztalt árkülönbözet kiszélesedése eredményezett. Ez a jelenlegi 312 forintos dollár árfolyammal számolva 26,2 milliárd forintot jelent.
A Brent árfolyama idén sokkal nagyobb volatilitást mutat, a jegyzés az iráni háború február végi kitörésekor hordónként 72 dollárról 114 dollárig szökött fel, és csak június végén ereszkedett vissza a közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti szintre.
Az olajpiacot továbbra is hektikus mozgások jellemezhetik, tekintve, hogy az Egyesült Államoknak és a perzsa rezsimnek továbbra sem sikerült megállapodniuk a háború lezárásáról.
Sőt, Washington épp kedden reggel jelentette be, hogy ismét blokád alá vonják a Hormuzi-szorost, illetve Irán újra tűz alá vette a szoroson közlekedő áruszállító hajókat. A geopolitikai fejleményeket lekövetve a Brent olaj ára rövid időn belül majdnem három százalékot emelkedett.
