Jelentősen nőhet az orvosok bére
A kormány az orvosi bérek emeléséről és a hálapénzrendszer megszüntetésével kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatai alapján a büntető törvénykönyv módosításáról is tárgyalt szerdán – értesült az Origo. A portál szerint a kormány szeretné az orvosi béreket megduplázni. A múlt év végi adatok szerint több mint 41,3 orvos van az országban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban a Magyar Nemzetben megjelent Együtt újra sikerülni fog című írásában úgy fogalmazott: „…az ápolónők most zajló, 70 százalékos béremelése mellett áttöréserejű bérrendezés kellene az orvosoknak is.” Az ápolóknál egy többlépcsős program keretében az idén november 1-jétől emelkedik újabb 20 százalékkal a bér. (Lásd lenti interjúnkat.) Elképzelhető, hogy az orvosok esetében is többlépcsős struktúra kialakítását tervezi a kormány.
„A Magyar Orvosi Kamara üdvözli a kormánynak az orvosi bérek és a hálapénz büntetőjogi rendezése iránti elkötelezettségét, de a hírt csak majd a pontos részletek ismeretében tudjuk érdemben kommentálni” – mondta a Világgazdaságnak Álmos Péter, a MOK alelnöke. Hozzátette: a betegbiztonságot garantáló egészségügy megteremtésének első lépése, hogy a gyorséttermi dolgozókéval megegyező orvosi órabérek helyét a kamara által szakmai alapon elkészített bértábla alapján egy kiszámítható és tisztességes bérezés vegye át.
A hálapénz kivezetése kizárólag ezt követően lehetséges.
A kamara bértáblajavaslata szerint a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosoknál egy rezidensnek 2021-ben csaknem 690 ezer forintot kellene keresnie a mostani 360 ezer forint helyett, a tapasztalt orvosoknak pedig 1,5-2 millió forintot a jelenlegi 500 ezer és egymillió forint helyett. A MOK többször is hangsúlyozta, hogy 2020 januárja óta egy kezdő OKJ-s szakdolgozó alapbére megközelíti, a kezdő diplomás szakdolgozó alapbére pedig meghaladja egy kezdő orvos bérét.
Ha a kormány rábólint a megemelt orvosbérekre, akkor a jövő évi költségvetést is módosítani kell. Az orvosi kamara szerint a 2021-es büdzsé Egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap nevű fejezetében a gyógyító-megelőző eljárások tervezett, 9,6 százalékos emelése nem fedezi az egészségügyben a betegbiztonságot garantáló és a járványveszély miatt megnövekedett költségű működést, és nem tartalmazza az egészségügyi dolgozók pályán és itthon tartásához szükséges bérfejlesztést sem.
Álmos Péter elmondta: eddig már több mint 500 magyar orvos mondott nemet a kötelező munkaóráin felüli, szabadideje és családjával töltött ideje terhére végzett többletmunkára, és helyezte ügyvédi letétbe az önként vállalt többletmunka felmondását. Ha az orvostársadalom számára elfogadható megállapodás születik az egészségügyi bérrendezésről, a felmondások élesítése elkerülhető – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank napokban nyilvánosságra hozott, 50 pontos gazdaságélénkítő javaslatai között is szerepel az egészségügyben dolgozók átfogó bérrendezése.
A jegybank szerint a béremelés segíthet a létszám megtartásában és növelésében is. A javaslatok között szerepel az egészségügyi infrastruktúra és kutatási kapacitás fejlesztése, mert a kórházi épületek és eszközök megújítása, valamint a járóbeteg-szűrőközpontok létrehozása hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez és a beruházásélénkítéshez, hiszen keresletet támaszt az építőipari, az orvosiműszer-gyártó és az IT-cégek számára. A jövő egyik legfontosabb iparága az egészségügyi kutatás-fejlesztés, amelyben erősek a hazai hagyományok.
