Az űrkutatás és űrtevékenység Magyarországon a rendszerváltás előtt nagyobb figyelmet kapott és az erőforrások tekintetében is jobban állt. Ezt követően a régiós országok egy része, például Lengyelország vagy Csehország nagyobb léptékben fejlesztette ezt az ágazatát, de 2015-től Magyarország ismét elkezdett felzárkózni. Ebben az évben csatlakozott az ország az Európai Űrügynökséghez (ESA) és innentől az állami pénzek is jelentősebb mértékben áramlottak a területre.

Miközben a 20. század második felében az űrtevékenységet összekötötték az államokkal, addig már 75 százalékban magánvállalkozások ennek az iparágnak a szereplői.

Az űripar már egy 400 milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, aminek csak 25 százalékát adják az állami ügynökségek.

Természetesen az állam, mint indikátor még mindig ott van a területen. Ott van például a SpaceX, amiről mindenki tudja, hogy a saját pénzéből építette fel, de fontos hozzátenni, hogy ez nem jöhetett volna létre a kezdeti állami megrendelések nélkül. Hasonló a helyzet a Jeff Bezos és az Amazon űrprogram esetében is.

VG Podcast; Pacher Tibor; Puli Space alapítója és vezetője
Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója és vezetője Fotó: Péller András / VG

A magáncégek szerepe Magyarországon is megfigyelhető ebben az iparágban. A Puli Space például kifejlesztett egy olyan mikro eszközt, ami a holdon a vízjég felkutatásához járul hozzá. Ez a projekt egyébként annyira jelentős áttörésnek tekinthető, hogy a NASA is felkapta a fejét a magyar vállalkozás tevékenységére. Említeni lehet itt, hogy a tervek szerint 2024-ben vagy 2025-ben ismét fellőhetnek magyar űrhajóst, az ezzel kapcsolatos munka és kiválasztás jelenleg is zajlik.

Jelenleg a űrtevékenység fókusza ismételten a Holdon van.

Egy időben voltak olyan elképzelések, hogy a Marsot kell meghódítani, de a távolság miatt érdemesebb a Holddal foglalkozni. A cél olyan módszerek kialakítása, amivel a Holdon helyben lehet nyersanyagokat feldolgozni, oxigént és hidrogént előállítani, esetleg napelemek telepítésével elektromos áramot generálni. Az, hogy ezek a tervek megvalósuljanak az kell, hogy a kutatók megállapítsák, hogy mi az, ami hasznosítható a Holdon és azt miként lehet felhasználni. Ennek egyik első lépése a vízjég megtalálása, amiről a kutatók tudják, hogy ott van a Holdon, de azt még nem, hogy pontosan hol. Ha sikerülne megtalálni a vízjeget, akkor az expedícióknak nem kellene oda vinni a vizet, ami hatalmas logisztikai siker lehetne, hiszen kitolná a Holdon tartózkodás idejét. Ezen a területen lehet kulcsfontosságú a Puli Space által fejlesztett eszköz is.

Az látszik tehát, hogy rengeteg lehetőség van az űriparban és annak kutatásában. Mára az egészen kicsinek számító vállalkozások is oda érhetnek az űrtevékenység fősodrába, ehhez két dologra van szükség.

Pénzre és tudásra.

A kutatás egyik legnagyobb nehézsége, hogy a természettudományos oktatás viszonylag kevés szakembert képez ki a pályára. Mindennek az alapja az oktatás és a tudás, így az űr meghódításához vezető következő és legfontosabb lépcsőfok egy széles és magasan képzett szakemberbázis kialakítása, akik a jövőben megoldást találhatnak a most legégetőbb kérdésekre az űrtevékenységgel kapcsolatban. 

Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast