Újabb három évre megválasztották a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnökének. Milyen tervei vannak?
Több olyan kérdés is van, amelyek megnyugtató rendezése tovább javíthatja a csaknem százéves hazai gyógyszeripar, ezzel Magyarország versenyképességét. Elsősorban a hosszú távú iparstratégia megalkotását, a fiskális alapon hozott ad hoc döntések elkerülését, a stabilitást és a kiszámítható működési környezet elérését említeném. Ezek kiemelten fontosak a gyógyszeripar sajátosságai miatt, mert bár a szakterület teljesítménye a világgazdasági válság ellenére sem romlott, a különböző kormányzati programok érzékenyen érintik.
Mit jelent a hosszú távú iparstratégia?
A gyógyszeripar kibocsátása meghaladta az ezermilliárd forintot, ekkora a teljes nemzetgazdasági kibocsátás 1,3 százaléka. A növekedés nem állhat meg, ezért szükség van arra, hogy a kormányzat stratégiai partnerként tekintsen ránk, hogy a hatóságok megértsék az ipar működését és a terület komplexitását. Érdekes, hogy a gyógyszeripar minimum négy tárca alá tartozik, érinti az Emberi Erőforrások Minisztériumát, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is. Szeretném, ha elismernék a gyógyszeripar nemzetgazdasági jelentőségét, ha optimális működési környezetben tevékenykedhetnénk, és ha a gyógyszerkassza is a lakosság egészségi állapotához igazodna. Ezen célok elérésével közvetve a Magyosz is tudná segíteni a gyártók teljesítményének növelését. Az alapellátásban minden második beteg valamelyik magyarországi gyártó készítményét szedi. A stabil működési környezet garantálhatja a lakosság valós igényeihez igazított gyógyszerkassza hosszú távú fenntarthatóságát, a hazai gyártású készítmények elérhetőségét, ami pedig javíthatja a hazai lakosság egészségi állapotát. A gyógyszeripar a nemzet- és külgazdasági növekedés egyik motorja, a szektor kutatás-fejlesztési költése példaértékű, a minőségi foglalkoztatásban élen járunk: az egy foglalkoztatottra jutó teljesítményből kiindulva a gyógyszergyártás az ágazati rangsor élén áll a bruttó hozzáadott érték, és második helyen a kibocsátás alapján.
Hol tartanak a tárgyalások a kormánnyal
a gyógyszeripart terhelő adók mérsékléséről?
Ez nagyon összetett, nem kezelhető önmagában a különadók kérdésköre, csak a gyógyszerkasszával együtt. Amíg a gyógyszerkassza nem illeszkedik a lakosság egészségi állapotához, és nem veszi figyelembe a gazdaság teljesítőképességét, addig nem lehet önmagában a gyógyszeripari különadók mérsékléséről tárgyalni.
Az ITM kiemelt területként kezeli az egészségipart. Ez mit jelent a hazai gyógyszeriparnak?
Az egészségipar elnevezés olyan területeket is magában foglal, mint például a termálvíz. Nem igazán szerencsés elnevezés, hiszen, ahogy említettem, a gyógyszeripar komplex, sajátságos terület. Természetesen örülünk, hogy az ITM foglalkozik vele, az pedig külön elismerés számunkra, hogy szakértőként mi is részesei lehetünk e folyamatnak. Bízunk abban, hogy közösen kimunkált javaslatcsomagot sikerül majd bevezetni.
Februárban elindult az új gyógyszer-azonosítási rendszer. Okozott fennakadást
a szerializáció?
A rendszer épphogy elindult. A Magyosz – a hazai egyedi azonosítórendszert üzemeltető HUMVO-n keresztül – folyamatosan egyeztet a hatósággal, hogy a rendszer bevezetése okozta teher ne okozzon problémát a betegellátásban. A beruházásokat a gyártók elvégezték, de ez más területekről vont el összegeket. Reméljük, hogy a döntéshozók elismerik e húszmilliárd forintos kiadás egyszeri beruházási kényszer voltát. Az ezzel járó, évi négy-hat milliárd forintos fenntartási költség a hazai gyártókat – azok mérete és többnyire generikustemék-portfóliója (e termékek árszintje jóval az originális termékeké alatti) miatt – fajlagosan jobban terheli, ez pedig hosszú távon biztosan nyomot hagy. A hazai gyártók dobozforgalma eléri a teljes gyógyszerforgalom felét, de értékben a teljes gyógyszerforgalomnak csupán a negyedét teszi ki.
Mennyire lehet a külgazdaság motorja
a gyógyszeripar?
Abszolút. A magyar gyógyszeripar uniós összehasonlításban is meghatározó: nagymértékben hozzájárul a gyógyászati termékek és gyógyszerek közösségi külkereskedelméhez. Az Európai Unión kívülre irányuló export értéke alapján a 28 tagországból az előkelő tizenegyedik helyen állunk az 1455 millió eurós értékesítéssel, ami a teljes uniós export 7,7 százaléka. A hazai gyógyszergyártás exportorientált, teljes, 2017-es értékesítése folyó áron 882 milliárd forint volt, azaz a teljes ipari forgalom 2,7 százaléka. A készítmények döntő részét külföldön értékesítették 746 milliárd forint értékben, ez az érték már tartalmazza az EU-n belüli és kívüli adatot is. A feldolgozóiparon belül a gyógyszeripar növelte a kereskedelmi többletét, amely megközelítette az ötszázmilliárd forintot. Ezzel egy foglalkoztatottra 26 millió forint külkereskedelmi többlet esik, csaknem háromszor annyi, mint a járműiparban (8,8 millió forint) és a gépgyártásban (8,3 millió forint). A gyógyszeripar külkereskedelme továbbra is kedvező pozícióban van, miközben az egyéb iparágak stagnáltak vagy erősen csökkentek.
Hogyan alakultak tavaly a Magyosz-tagvállalatok kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai?
Ezt a mérlegbeszámolók megjelenése után tudjuk összesíteni. Az elmúlt években átlagosan 66 milliárd forintot költöttek e célra.
Hány gyógyszeripari szabadalmat fogadtak el 2018-ban?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához 443 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, és 156 szabadalmat adtak meg a hivatal éves jelentése szerint. Emellett 5383 európai szabadalom Magyarországra történő hatályosítását kérték. A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések (443) 92 százaléka származott hazai bejelentőktől. A Magyarországon hatályos 28,6 ezer szabadalomból a technológiai terület szerinti bontásban egyértelműen gyógyszerszabadalomból van a legtöbb, mintegy 10,5 ezer. A második helyen az úgynevezett egyéb berendezések szerepelnek 3,3 ezer szabadalommal.
A gyógyszeripart többek között a folyamatos innováció viszi előre. Mi jellemző a hazai tagvállalatokra e téren?
A gyógyszeripar alapvetően kutatásorientált, hiszen e tevékenység adja a működése motorját. Az erre költött pénz alapozza meg a cégek öt-tíz évvel későbbi árbevételét, hiszen amit ma kutatnak, az válik öt-tíz év múlva gyógyszerré. Kutatásaik és fejlesztéseik lefedik a területet az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig. Ez teszi egyedivé a hazai gyógyszergyártó cégeket. Magyar kutatókkal, magyarországi kutatóhelyeken állítanak elő terméket, amelynek hazai és külföldi értékesítésével a nemzetgazdaságnak teremtenek értéket.
Van-e forgatókönyve a munkaerőhiány mérséklésére?
Természetesen a gyógyszeripar is megérzi az általános munkaerőhiányt. Az ágazat hosszú távú versenyképességének kulcsa a megfelelő szakembergárda rendelkezésre állása. Annak érdekében, hogy ezt biztosítsuk, a Magyosz számos egyetemmel működik együtt a graduális és posztgraduális képzésekben. Hiány van középfokú szakképzett munkaerőből is, e téren elsősorban gyártási és műszaki területen keresik a szakembereket. Gyógyszerészből is többre van szükség, ezért a korábbi években kezdett munkát folytatva több egyetemet támogatunk a szakemberhiány kezelése érdekében. Tavaly tavasszal a Magyosz támogatói levelet adott ki a tűzvédelmi mérnökök képzésével kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szervezésében 2018 októberében indult a gyógyszergyártás és -nagykereskedelem minőségbiztosítása elnevezésű továbbképzési szak, ezzel kapcsolatban a Magyosz több kormányzati egyeztetésen is részt vett a szaktárca támogatásának elnyerése érdekében. Szakembereink a Semmelweis Egyetem több képzésében nyújtanak segítséget. A hazai gyártók a duális képzésben is aktívan részt vesznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.