Széthúzás jellemezte a csúcstalálkozót

Csernik-Varga Adrienne | A Bre­xiten kívül szinte egyetlen témában sem tudtak igazi egységet mutatni és előrébb lépni az uniós vezetők a múlt hét végén lezajlott EU-csúcson. „Az Európai Unió számos nehéz döntéssel szembesül most” – nyilatkozta Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója a Reutersnek. Hozzátette, hogy várakozásai szerint fontos stratégiai kérdésekben a tagállami vezetők csak az utolsó pillanatban tudnak majd felülkerekedni a nézeteltéréseiken.

Franciaország megvétózta mind Észak-Macedónia, mind Albánia esetében a csatlakozási tárgyalások megnyitását. Emmanuel Macron francia elnök azzal érvelt, hogy az EU bővítése csak strukturális változtatások után jöhet szóba, jelenleg ugyanis az unió képtelen szembenézni a kihívásokkal, ahogy egy újabb pénzügyi válságot sem tudna kezelni. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk azzal nyugtatta az érintett országokat, hogy májusban a tagállami vezetők visszatérnek a csatlakozási tárgyalások kérdésére.

Szóba került a többéves, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési terv is, a finn javaslat azonban – amely visszavágná a földművelésre és a szegényebb régiókra szánt keretet – nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében. Hasonlóképpen a klímaügyi kérdésekben sem jutottak dűlőre, a klímavédelmi célok kitűzését decemberre halasztották.

Francia vétó miatt nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások