Pető Sándor | Európai minimálbér-keretrendszer felállítását és a káros gázok kibocsátásának radikálisabb csökkentését javasolja az Európai Bizottság – mondta évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. A nemzetközi szankciók elrendelésénél elegendő lenne a minősített többség.
Ez az Európai Unió pillanata: a járvány okozta válság kezelését a reformok, a digitális fejlődés és a környezetvédelmi programok felgyorsítására kell felhasználnunk – ez volt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének üzenete az Európai Parlament előtt tartott első évértékelőjében. A járvány elleni küzdelem eddig nem látott közös kötelezettségvállalásra vezette az Európai Unió tagjait, és az elnök szerint ez jó alap nagyobb lépésekkel közelíteni a már megfogalmazott célok felé. Ezekről többet beszélt, mint magáról a válságról, bár az utóbbi visszatérő eleme volt az évértékelőnek.
A járványról elmondta: ismét növekvő veszélyt jelent, és egyszerre kell megvédeni a polgárok életét és megélhetését. Ezért megerősítenék az Európai Gyógyszerügynökséget és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, készleteket halmoznának fel, és át kell gondolni az egészségügyi hatásköröket – mondta. Hozzátette: az EU a globális együttműködést sürgeti a vakcinakutatásban a „vakcinanacionalizmus” helyett. A munkamegtartó programok mellett meg kell állítani a bérek csökkentését, ideje, hogy dolgozni kifizetődő legyen – mondta. Ezért a bizottság európai minimumbér-keretrendszer felállítását javasolja, kollektív tárgyalásokon vagy jogszabályba foglalt alsó bérkorlátokon keresztül, a helyi hagyományok csorbítása nélkül – tette hozzá.
A beszéd egy másik nagy újdonsága az volt, hogy a bizottság javasolja: az unió 2030-ra 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentse a klímára káros gázok kibocsátását. A kilábaláshoz elfogadott 750 milliárd eurós alap 37 százalékát költenék közvetlenül környezetvédelmi célokra – mondta Von der Leyen, és egyúttal bejelentette: az alap 30 százalékát zöldkötvények kibocsátásával tervezik finanszírozni. Egyúttal azzal igyekezett csillapítani a tagállamok adósságának idei felszökése miatt aggódókat, hogy egy 12 százalékos európai visszaesés után nincs itt az ideje a gazdaságösztönzés visszavonásán tépelődni, és a visszatérő növekedés teremti meg a stabilitást. A válság még sürgetőbbé tette a tőkepiaci és a bankunió kialakítását, máris felgyorsította a digitális gazdaság fejlődését, és a zöldtechnológiák fejlesztése a kilábalás hajtóereje lesz – ígérte. Példaként említette a nemrég bejelentett svédországi projektet, amely szén helyett hidrogénből előállított energiával gyárt acélt. „Azt várom az Új Generáció (kilábalási) Alaptól, hogy új európai hidrogénvölgyeket teremtsen” – mondta.
Ez nem „Európa az első” program – mondta az elnök, egyértelmű utalással Donald Trump elnök „Amerika az első” szlogenjére. Bárki nyer a novemberi amerikai elnökválasztáson, Brüsszel együtt fog működni vele – ígérte, és hitet tett a széttörhetetlen euroatlanti együttműködés mellett. Trumpot azonban több ponton is bírálta, egyebek közt amiért Washington elfordult a Világkereskedelmi Szervezettől és az Egészségügyi Világszervezettől. „Változás kell, de megtervezett változás, és nem a nemzetközi rendszer lerombolása” – mondta. Kínával mint partnerrel és versenytárssal az EU-nak tárgyalnia kell, amint az a napokban is történt, de határozottan fel kell szólalni az emberi jogok megsértése ellen. Akik ebben habozást látnak, azoknak az a válasz, hogy a bizottság szerint a jövőben ilyen ügyekben a tagállamoknak egységes döntés helyett minősített többséggel kellene határozniuk – vélte. „Legyen szó Hongkongról, Minszkről vagy Moszkváról, Európának világosan és gyorsan kell kialakítania az álláspontját” – mondta.
A válságkezelési keret
37
százalékát közvetlenül környezetvédelmi célokra költenék
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.