Magyarország 2021-es költségvetésének bevételi és kiadási főösszege is 92 milliárd forinttal nő, a deficit továbbra is 1491 milliárd forint lehet – derült ki az Országgyűlésben tegnap elfogadott, jövő évi költségvetési törvényjavaslat bizottsági összegző módosításából. Az összegzést 122 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el, az előirányzat tervezetének zárószavazása pénteken lehet. A főösszegek emelkedése nagyjából harmadrészben érinti a működési költségvetést, kétharmad részben a felhalmozási előirányzatot, többségében a beruházásokkal kapcsolatosak a többletkiadások és a többletbevételek is. Két intézkedés is érinti a gazdaságvédelmi alapot (GVA), amelynek felhasználásáról teljes mértékben a kormány dönthet jövőre. A GVA alá sorolják az állami magasépítési beruházásokat.
A gazdaságvédelem és a családok, nyugdíjasok támogatása kiemelt szerepet kap a 2021-es büdzsében – mondta Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke az összegző módosító indítvány vitájánál. A bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékkal emelkedhet, az államadósság ismét csökkenő pályára állhat, de az infláció nem haladhatja meg a 3 százalékot. Mintegy 1500 milliárd forint fordítható az energiaellátás zöldítésére. Varjú László, a költségvetési bizottság elnöke a vitán figyelmeztetett: az önkormányzati rendszer tartalékai kevés helyen összpontosulnak, a helyhatóságok számlatartozása 1200 milliárd forintra nőtt a szektor konszolidációja óta. Bősz Anett, a költségvetési bizottság tagja felhívta a figyelmet: 26 ezren hiányoznak az egészségügyből, amit béremelésekkel lehetne orvosolni, ez a hálapénz rendszerén is javítana. Mesterházy Attila országgyűlési képviselő az álláskeresési járadék kibővítését javasolta képviselőtársainak, ami a turizmus-vendéglátásból élő családok helyzetét javítaná 2021-ben, ezt azonban az Országgyűlés leszavazta. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára rámutatott: a jövő évi költségvetés a munkahelyteremtést a beruházásokon keresztül szolgálja, így a foglalkoztatottak száma és a keresetek gyorsan emelkedhetnek. Ennek köszönhetően nincs szükség az álláskeresési járadék bővítésére. Az államtitkár szerint az államháztartás hiánya 3 százalék alatt maradhat, az adósságráta pedig csökkenő pályára állhat.
Számos módosítás érinti az önkormányzati alrendszert: a szociális ellátórendszer működtetésére kétmilliárd forinttal (176 milliárd forint) több juthat a központi alrendszerből, a beruházások is 18-ról 23 milliárd forintra emelkednek, de a szolidaritási hozzájárulásból ötmilliárd forinttal nagyobb bevételt vár a kormány. A módosításokkal egyértelművé tették, hogy a gépjárműadó adminisztrációja továbbra is a helyi önkormányzatok feladata, és az adónemmel kapcsolatos bírságok, pótlékok és a végrehajtásból származó bevétel a helyi hatóságokat illeti.
A 2021-es előirányzat eredeti tervezete szerint az önkormányzatok legfeljebb 200 millió forint hitelt vehettek volna fel, a módosítás azonban ezt a korlátot eltörli. Banai Péter Benő az önkormányzati módosításokról elmondta: az elmúlt években az önkormányzatok voltak a gyors gazdasági növekedés kedvezményezettjei az iparűzési adó ütemes emelkedése révén, jövőre szintén a helyi hatóságok profitálhatnak a 4,8 százalékos GDP-bővülésből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.