Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ennek a nyugalomnak az az oka, hogy az exportpiacok még nem indultak be, de a GOSZ-elnök szerint ebben az időszakban ez nem szokatlan. Ilyenkor ugyanis a Nyugat-Európában még folyó aratás végéig kivárnak a piaci szereplők. A globális piacon a 758 millió tonnásra becsült felhasználást meghaladó termés várhatóan az árcsökkenés irányába hat, és ez volt érezhető augusztusban Magyarországon, amikor a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,6 ezer forintot adtak az étkezési búzáért. A tavalyinál várhatóan 12 százalékkal nagyobb lesz az európai termés, ami nem jó hír az exportőröknek, de a szakértők szerint a hagyományosnak mondható magyar exportpiacokon (ilyen az olasz, az osztrák és a román) fennmaradhat a kereslet, mivel az idei búzatermés fehérje- és sikértartalma jó. A harmadik legnagyobb búzaimportőrnek számító Romániában pedig az általában jellemző európai termésnövekedéssel ellentétben 5 százalékkal kevesebb búza termett.
Az őszi vetéseket idén nem akadályozta az időjárás, és a napraforgó betakarítása is időben megkezdődött. A GOSZ kifejezetten jó termésre számít, figyelembe véve azt is, hogy a magyarországi, hektáronként 3 tonna körüli hozamok ennél a növénynél világszintet képviselnek. Az elmúlt évben hektáronként 2,97 tonna volt az átlag, és az agrártárca termésbecslése szerint az idén is hasonló lesz, a minisztérium ugyanis a tavalyinál 7 százalékkal kisebb termést vár, az előző évinél 7 százalékkal kisebb területről. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a napraforgómag az egy évvel korábbinál 2 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 98,1 ezer forintért cserélt gazdát augusztus végén.
A kukoricapiaci helyzet szintén áremelkedést valószínűsít. A NAIK AKI idézi a Nemzetközi Gabonatanács legfrissebb elemzését, amely szerint a 2018–2019-es gazdasági évben 1100 millió tonnára becsülhető a kukorica globális kibocsátása. Ez a mennyiség viszont nem fedezi az 1139 millió tonnára jelzett felhasználást, ezért a zárókészlet 12 százalékkal, 284 millió tonnára szűkülhet a szezon végére. A világpiaci árakra jelentős hatással lehet az is, hogy a világ első számú kukoricatermelőjénél, az Amerikai Egyesült Államokban rendkívül későn vetettek. Ennek is betudhatóan az egy évvel korábbinál 4 százalékkal kevesebb, 353 millió tonna lehet az idei kukoricatermésük. A GOSZ-elnök arra számít, hogy Nyugat-Európában kifejezetten nagy kereslet lesz a kukoricára. Ennek az az oka, hogy Kína az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső húsmennyiséget elsősorban innen, és nem az Egyesült Államokból akarja pótolni. Ez pedig élénkíti a sertéstermelési kedvet, ezzel együtt pedig a takarmányigényt, ami végső soron fokozza a kukoricakeresletet. Ez a magyar árakra is hatni fog, attól függetlenül is, hogy a vaddisznókban előforduló ASP miatt Magyarország nem szállít húst Kínába. A jelenlegi piaci árak azonban még nem tükrözik ezeket a várakozásokat. Az elemzők a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, 63,5 millió tonna uniós kukoricatermést várnak, míg az agrártárca az elmúlt évinél 8,5 százalékkal több, 8 millió tonnás betakarított mennyiségre számít. Az árutőzsdei jegyzések is lefelé tartottak az elmúlt hetekben, a NAIK AKI adatai szerint a magyarországi fizikai piacon az egy évvel korábbinál csaknem 11 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 41,5 ezer forint volt a tonnánkénti termelői ár augusztus végén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.