Veszélyben több épület használatbavétele

Bizonytalanná vált, hogy megkaphatják-e a használatba­vételi engedélyt azok az épületek, amelyeknek az építési enge­délyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki. Esetükben ugyanis a működ­tetésükhez tervezett megú­ju­ló­­energia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a sugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő napsütés energiáját. Az uniós elvárásokhoz igazodó módosításban azonban ez a hőnyereség kikerült a számításnál figyelembe vehető tényezők közül, ez pedig a korábban építési engedélyt szerző épületek esetében most azt is jelentheti, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Ez értelemszerűen azoknál az épületeknél történhet meg, amelyek nem érték el a legalább 33 százalékos megújulóenergia-hányadot. Az ezt meghaladó arány felhasználására tervezett épületek nincsenek veszélyben, mert azokat a 7 százalék kiesése nem viszi a küszöbérték alá. Ilyenből azonban kevés van, mert a megújuló energia felhasználásának növelése nem olcsó. Ráadásul az arány utólagos növelése még drágább, ráadásul az eredeti műszaki tartalom, beruházási terv és költségvetés jelentős módosításával és túllépésével jár. A lakóépületeket tipikusan a minimálisan előírt megújulóenergia-hányad hasznosítására tervezték, ezek a rendelet módosítása miatt most nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha nem érik el a napsütéses energia nélkül a kalkulált 25 százalékos arányt – érzékeltette a probléma súlyát Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke. A szakember arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kezdeményezték az átmeneti rendelkezés megalkotását.

A mérnöki kamara azt javasolja, hogy a 2019. november 29. előtt jogerősen engedélyezett és azt követően átadandó épületek esetében számításba lehessen venni a gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül a szoláris hőnyereség korábban meghatározott, azaz 7 százalékos hányadát. Az átmeneti rendelkezés az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM-rendelet módosításához kapcsolódik a várható súlyos következmények elkerülése érdekében. A módosításról miniszteri hatáskörben születhet döntés, amire – elvileg – bármikor sor kerülhet. A jogalkotónak ez csak formai kiigazítás, ezzel nem lazítanának az irányelveken, mert a 2019. november 29. után engedélyezett épületeknél már az emelt megújulóenergia-felhasználást írják elő a magyarországi rendelkezések – hangsúlyozta Nagy Gyula.

A napsütés

7

százalékot ért

a korábbi engedélyben