Sorra vonják vissza osztalékjavaslatukat a legnagyobb európai pénzintézetek

A UBS igazgatótanácsa a svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) iránymutatása ellenére továbbra is fenntartja osztalékjavaslatát – közölte tegnap az alpesi országban bejegyzett, globálisan is meghatározó jelentőségű nagybank. A pénzintézet a 2019-es üzleti év eredménye után 0,73 dollárcentes egy részvényre jutó osztalék kifizetését tervezi, a végleges döntést azonban az április 29-re összehívott közgyűlés hozhatja meg, amelyen a koronavírus elleni svájci óvintézkedések következtében a részvényesek személyesen nem lehetnek jelen, csupán egy közös meghatalmazott révén képviseltethetik magukat.

Mark Branson, a FINMA főigazgatója egy hete azt követően fordult iránymutatással a helvét bankokhoz, hogy a svájci kormány egy 20 milliárd frankos hitelprogramot indított a koronavírus által leginkább sújtott ágazatok megsegítésére. Hangsúlyozta azonban, hogy nem tilalomról, csupán kérésről van szó. Végül is az igazgatótanácsoknak kell eldönteniük, hogy a bankok ügyfeleinek vagy a multinacionális intézményi befektetőknek van nagyobb szükségük a forrásokra – mondta Branson.

A UBS-től eltérően az olasz pénzintézetek megfogadták az esetükben az Európai Központi Bank (EKB), pénteken kiadott ajánlását, és az UniCredit, a Banca Mediolanum, valamint a Banca Generali is felfüggeszti az osztalékfizetést. Mint ismeretes, az EKB arra hívta fel az eurózóna jelentős pénzintézeteit, hogy október elejéig ne csak az osztalékfizetéstől, hanem saját részvényeik visszavásárlásától is tartózkodjanak. Ehelyett nyereségüket a pandémia által sújtott ágazatok támogatására fordítsák. A felhívást egyébként az olasz központi bank, a Banca d’Italia is megerősítette a felügyelete alatt álló kisebb bankoknak.

Az UniCredit menedzsmentje eredetileg 0,63 eurócentes osztalékot javasolt a közgyűlésnek, valamint 467 millió eurót részvény-visszavásárlásra kívánt fordítani. A két javaslat visszavonása nyomán Olaszország legnagyobb bankjának 0,37 százalékponttal javulhat az elsődleges tőkemegfelelési mutatója – közölte a hitelintézet. Hozzáfűzték: az EKB ajánlásának esetleges felülvizsgálatától függően fenntartják a jogot, hogy október 1-jét követően a most visszavont előterjesztéseket ismételten napirendre tűzzék. A második legnagyobb olasz pénzintézet, az Intesa Sanpaulo igazgatóságát mára hívták össze az EKB-iránymutatás megtárgyalására.

Hasonlóan nyilatkozott tegnap a dublini székhelyű Bank of Ireland is, a korábban javasolt 17,5 eurócentes osztalék megszavazását leveszik a közgyűlés napirendjéről. Az ír bank arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények között a továbbiakban nem tekinti érvényesnek az idei eredményeire február 24-én kiadott előrejelzését.

Hollandia meghatározó bankjai közül a Rabobank már vasárnap, az ING és az ABN Amro pedig tegnap jelentette be, hogy október 1-jéig semmi esetre sem fizetosztalékot részvényeseinek. Az ING már le is vette az indítványt a közgyűlés napirendjéről, sőt azt is közölte, hogy a tervezett rendkívüli osztalékot sem fogják kifizetni. Az ABN Amro szóvivője a bejelentéshez kapcsolódva azt is elmondta, hogy az első negyedévben – főként a klíringüzletág 200 millió dolláros deficitje miatt – várhatóan veszteséges lesz a működése.

Tegnap kora délutánig a UBS részvényei csaknem 2 százalékkal, a cikkben említett eurózónás bankok papírjai pedig átlagosan 7-8 százalékkal estek.