Taroltak a kínaiak a részvénypiacokon

Elképesztően gyengén alakultak áprilisban és májusban globális összevetésben az elsődleges nyilvános részvénykibocsátások (IPO), de az év második felére már jobbak a kilátások – derül ki az EY tegnap publikált, negyedéves jelentéséből. A bevezetések száma e két hónapban 97-re csökkent, vagyis megfeleződött, míg a bevont 13,2 milliárd dollár befektetői tőke 67 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 negyedik és ötödik hónapjában. Paul Go, az EY globális IPO-vezetője szerint a júniusra sokat javuló számok – 89 vállalat emelt tőkét, összesen 27,9 milliárd dollárért – azonban már azt mutatják, hogy a jól előkészített IPO-k sikeresek lehetnek a második fél évben, annak ellenére, hogy a részvénypiacokon nagy volatilitás várható.

Az első fél év mérlege: 19 százalékkal kevesebb kibocsátás, és 8 százalékkal visszaeső tőkebevonás. Az Egyesült Államokban 81 vállalat tudhat maga mögött sikeres IPO-t, összesen 24,5 milliárd dollárt vontak be a befektetőktől, de mindkét számadat 30 százalékkal marad el a tavalyi első félévitől. Ennél is nagyobb, 50 százalékos a visszaesés az EMEIA (Európa, Közel-Kelet, India, Afrika) térségben, ahol mindössze 68 társaság vált nyilvános részvénykibocsátóvá, ők összesen 10 milliárd dollárt kaptak az értékpapírokért. A befektetői tőke inkább az ázsiai térségben találta meg a számításait, a térség IPO-tranzakcióira 56 százalékkal több, 35 milliárd dollár érkezett. Javarészt Kínába, ahol 72 százalékkal, 30,9 milliárd dollárra nőtt a kibocsátásokból származó bevétel. A tőzsdére tartó japán cégek iránt viszont majdnem a felére esett az érdeklődés, mindössze 625 millió dollárért jegyeztek új részvényt a befektetők. Európa is lefelezte magát ilyen tekintetben, a kontinensen szervezett IPO-kra 7,8 milliárd dollár befektetés érkezett.

A szektorokat tekintve tarolt az első fél évben a piacról 17,2 mil­liárd dollárt felszívó technológia és a 15,9 milliárd dollárnyi új részvényt értékesítő egészségügy.

A Refinitiv tegnapi összesítése szerint január–június időszakban a kínai vállalatok 32,1 milliárd dollár értékben bocsátottak ki részvényeket (az ázsiai és az amerikai IPO-k mellett a hongkongi tőzsdén lebonyolított másodlagos kibocsátásokkal együtt), ezek a globális tőkebevonások felét tették ki. Az amerikai társaságok 15,8 milliárd dollárhoz jutottak részvényeik piacra dobásával. A trend folytatódhat – véli Li He, a Davis Polk szakértője –, hiszen nagy siker az egy éve működő, elsősorban növekedésorientált cégekre fókuszáló, sanghaji STAR Market, de ugyanígy eredményesek az IPO-k Hongkongban is, elég csak a JD.com 3,9 milliárd dolláros, vagy a játékfejlesztő NetEase 3,1 milliárd dolláros kibocsátására gondolni. A hongkongi tőzsde tárt karokkal várja a technológiai cégeket, hogy változatosabbá tegye a pénzügy- és ingatlantúlsúlyos kínálatát. Houston Huang, a JPMorgan kínai befektetésekért felelős vezetője szerint az amerikai IPO-terveiket hátráltatja a Luckin Coffee könyvelési botránya, amely után az Egyesült Államok szenátusa olyan törvényjavaslatot fogadott el, hogy az amerikai tőzsdére bevezetett, kínai székhelyű társaságok könyvelését az amerikai audithatóság három évre visszamenőleg vizsgálhassa, máskülönben kilistázzák a cég részvényeit a tőzsdéről.

Az amerikai tőzsde presztízse továbbra is óriási a kínai vállalatok körében, de 2020 első felében mégis a tavalyi felét, 1,7 milliárd dollárnyi részvényt sikerült lejegyeztet­niük. A legnagyobb kínai bevezetés a Kingsoft Cloudé volt, a május eleji debütálás óta 60 százalékkal emelkedett a cég részvényeinek árfolyama. Huang szerint óriási volt a tét, ha a Kingsoft IPO-ja sikertelen, akkor a kínai cégek jó ideig elkerülték volna az amerikai börzét.