BUX 41,905.64
+1.59%
BUMIX 3,956.77
+0.85%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,650
+1.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+2.32%
-0.81%
ZWACK 17,200
0.00%
0.00%
ANY 1,650
+0.92%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
0.00%
+0.46%
OPUS 193.6
0.00%
+1.36%
+2.24%
0.00%
+1.97%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,856
+2.00%
+1.50%
ALTEO 2,370
+0.85%
+0.93%
+1.02%
EHEP 1,630
+1.88%
0.00%
+1.42%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.38%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
0.00%
+1.89%
0.00%
0.00%
NUTEX 10.85
+7.43%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,236
+1.48%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

Lassan elemészt minket a szemét, de van rá megoldás

A világ szinte minden pontján problémát jelent a műanyaghulladék kezelése, egy friss felmérés szerint ráadásul a problémát nagyrészt a multik termékei okozzák. A jelenség fenntartása ugyanakkor nem varrható csak az ő nyakukba, abban az egyes országok polgárai is oroszlánrészt vállalnak.

Minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot kap a bolygónkat már-már felemésztő műanyaghulladék. A használat után eldobott, nagyrészt plasztik szemét komoly fenyegetést jelent, de nem csak az élővilág, hanem az emberre nézve is. Ennek kapcsán viszont nem árt tisztában lenni pár dologgal.

Ők a világ legnagyobb szemetelői, akik mindenhol ott vannak

A Greenpeace kedden jelentette be, hogy mintegy 10 ezer aktivistája 6 kontinensen, összesen 42 országban tartott mintegy 239 szemétgyűjtő eseménye során összesen 187 851 darab hulladékot válogatott szét. A civil csoportok által végzett átfogó vizsgálat fontos megállapításra jutott, mégpedig arra, hogy

a Coca-Cola, a PepsiCo, a Nestlé, a Danone, a Mondelez, a Procter & Gamble, a Unilever, a Perfetti Van Melle, a Mars és a Colgate-Palmolive a legnagyobb gyártói a természetbe jutott és onnan összegyűjtött szemétnek.

Ez pedig nem hasráütés alapján tették, mivel az értékelés során a környezetvédők csak azokat a márkákat vették figyelembe, amelyek legalább 10 országban jelen voltak. A felmérést végző szervezet ráadásul a kontinensek szintjére is lebontotta az eredményeket. Ebből kiderült, hogy a műanyagszemét-szennyezés fő kibocsátói

  • Ázsiában a Coca-Cola, a Perfetti Van Melle és a Mondelez voltak a legnagyobb kibocsátók, az összes szemét 30 százaléka tőlük származott.
  • Az amerikai kontinensen és Európában a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé végzett a lista élén, miután Amerikában a vállalatokhoz köthető a vizsgált szemét mintegy kétharmada, míg Európában ugyanez az arány 45 százalékra rúgott.
  • A vizsgálat során az aktivisták nem csupán az említett vállalatok által gyártott termékmaradványokra bukkantak rá, a szeméthalmok tele voltak nem újrahasznosítható, polisztirol anyagú hulladékkal (eldobható kávés és üdítős poharak, ételtároló dobozok) és PET-palackokkal.

    A műanyag hulladék elárasztotta Görögország partjait is
    Fotó: Biosphoto / André Maslennikov

    Ez a baj a rengeteg szeméttel

    A Greenpeace felmérése nem egyedülálló, a közelmúltban számos felmérés készült a témában. Ezek rendszerint arra a megállapításra jutottak, hogy a szárazföldet és vizeinket elárasztó műanyaghulladék nemcsak a környezetre, hanem az emberek saját egészségére nézve is komoly veszélyeket jelent. A hulladék ugyanis szennyezi ivóvízkészletünket és a táplálékláncot, valamint a természeti katasztrófákat is súlyosbíthatja.

    A műanyagszennyezés emellett hatalmas károkat okoz a gazdaságnak is.

    Egyedül az ázsiai-csendes és a óceáni régió turizmusának, halászatának és hajózásának évente több mint 1,3 milliárd dolláros veszteséget okoz a nem megfelelő hulladékgazdálkodás, az európai tengerpartok műanyagmentesítése pedig évi 630 millió eurót emészt fel. A világ tengeri ökoszisztémájának – becslések szerint – 13 milliárd dolláros károkat okoz a műanyag-probléma.

    El kellene felejteni az egyszer használatos csomagolást

    A probléma kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó. A megoldás persze nem megy egyik napról a másikra, e téren elsősorban a nagyvállalatoknak kellene elkötelezniük magukat.

    Amíg a cégek nem hagynak fel az egyszer használatos csomagolóanyagok használatával, addig az önkéntesek hiába tisztítják meg újra és újra a tengerpartot a Fülöp-szigeteken, vagy a Tisza felső szakaszát, a vízpartokat újra ellepi a szemét

    – vélik a Greenpeace szakértői. Emellett arra is szükség lenni, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak a tőlük származó műanyagszennyezésért, és ezáltal újra tervezzék a rendszereiket, üzleti modelljeiket.

    Van megoldás a műanyaghulladék kezelésének problémájára
    Fotó: Photo by Altan Gocher/NurPhoto

    Sokan már komolyan vették a fenyegetést

    Persze nem kell mindent a multikra fogni, a világ országai, és az azokban élők ugyanúgy felelősek, sőt, oroszlánrészt „vállalnak” a probléma fenntartásában. Ezt a közelmúltban ugyanakkor több ország is felismerte, és komolyabban el is kezdett foglalkozni a kérdéssel. Igaz, a lakosság mentalitását ők sem tudják radikális mértékben megváltoztatni, a hatályos törvények megváltoztatásával viszont hozzájárulhatnak a megoldáshoz.

    Kiváló példa erre Magyarország, ahol évente csak műanyag zacskóból évente több mint 80 darabot használunk el fejenként.

    Ennek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik, jelentős része pedig újrahasznosítás helyett a lerakóba kerül, vagy még rosszabb esetben a környezetet szennyezi, a hosszú lebomlási idő miatt akár több száz évig. Éppen ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentős szigorítást tervez 2019-től, azaz kiszorítja az egyszer használatos műanyag eszközöket és a műanyag zacskókat. Utóbbiak esetében a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását érné el.

    Jó példát mutat a világnak Nagy-Britannia is, amely ország egyébként élen jár a műanyaghulladék kezelésében.

    Theresa May még tavasszal jelentette be, hogy kormánya a műanyag szívószál és a fültisztító pálcika forgalmazásának betiltását tervezi, amellyel a világ tengereit veszélyeztető műanyaghulladék mennyiségének csökkentését kívánják elérni. Az intézkedésre azért van szükség, mivel statisztikai adatok szerint évente 8,5 milliárd műanyag szívószálat dobnak ki Angliában.

    A világ országai, és az azokban élők ugyanúgy felelősek a probléma fenntartásában
    Fotó: AFP

    A fenti két országnál is szigorúbb döntést hozott a kérdésben Chile, ahol Marcela Cubillos környezetvédelmi miniszter jelentette be augusztusban, hogy betiltották a műanyag bevásárlószatyrokat. A drákói jogszabály ugyanakkor fél év türelmi időt ad az alkalmazkodásra a nagy szupermarketláncoknak, és két évet a kisboltoknak, az a boltos viszont,

    aki a határidő után is osztogat műanyagszatyrot, 350 dolláros bírsággal számolhat.

    A türelmi idő alatt a boltok vásárlónként legfeljebb két zacskót adhatnak az áru hazaviteléhez. A törvény csak a romlandó élelmiszerek becsomagolására engedélyezi a műanyagzacskó használatát.

    A legdurvább intézkedés mégsem Chiléhez köthető, miután Kenyában egy augusztus végén életbe lépett törvénynek köszönhetően

    akár négy év börtönbüntetéssel vagy negyvenezer dolláros (tízmillió forint) pénzbírsággal sújthatják az országban a műanyagzacskók gyártóit, árusítóit, vagy akár használóit.

    Az ország ezzel a lépéssel jelenleg a világ legszigorúbb műanyagzacskó-ellenes törvényével rendelkezik.

    A Coca-Cola kész a változásra

    A megjelenés után nem sokkal a Coca-Cola írásban reagált cikkünkre. A vállalat leszögezte, hogy támogatja a Greenpeace célkitűzését, hogy eltávolítsák a hulladékokat az óceánból és nagyra értékelik a környezetvédők erőfeszítéseit, hogy minél több ember figyelmét hívják fel erre a fontos kihívásra.

    A Greenpeace úgy döntött, hogy a műanyaghulladék kezelésének egyetlen megközelítésére koncentrál, mi pedig abban hiszünk, hogy minden csomagolóanyagnak lehet előnye, és ha megfelelően kezelik, értékes, újra felhasználható alapanyaggá válhat. Hogy ez megvalósulhasson, hatékonyabb hulladékgyűjtésre, még több újrahasznosított anyag felhasználására és teljes újrahasználhatóságra van szükség

    – írták. Hozzátették, a vállalat készen áll, hogy kivegyék a részüket a feladatból, ambiciózus célokat tűztek ki magunk elé:

    2030-ig elérik, hogy évről évre ugyanakkora mennyiségű műanyagpalackot és alumíniumdobozt gyűjtsenek vissza és hasznosítsanak újra, mint amennyit eladtak – függetlenül attól, hogy az honnan származik.

    Ez a vállalás a Hulladékmentes Világ (World Without Waste) jövőképük fontos eleme. Emellett azt is elhatározták, hogy 2030-ig minden palackukat és alumíniumdobozukat 50 százalékban újrahasznosított anyagból készítik. Bár jelenlegi csomagolóanyagaink nagy része (85 százalék) már ma is újrahasznosítható, azon dolgoznak, hogy 2025-re ez az érték 100 százalék legyen.

    A vállalat ugyanakkor figyelmeztetett erre egyedül nem képesek, és időbe fog telni, amíg minden vállalásukat teljesítik. „De felismertük, hogy cselekednünk kell, és tisztában vagyunk annak fontosságával, hogy egy Hulladékmentes Világot hozzunk létre” – hangsúlyozták.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek