A korallfehéredés problémája a világ számos zátonyát érinti, többek közt az ausztráliai Nagy-korallzátonyt is, amelyet az elmúlt hét évben négy alkalommal tömeges kifehéredés sújtott. Ausztrál tudósok olyan modellt dolgoztak ki nemrégiben, melynek segítségével azonosítani tudják a tengeri hőhullámok okozta fehéredésre legérzékenyebb lágy korallokat – tudatta a Reuters.
A kemény korallok számítanak az elsődleges zátonyépítő koralloknak, míg a lágy korallok, amelyek víz alatti növényekre vagy fákra hasonlítanak, nem rendelkeznek kemény külső vázzal. A lágy korallokat kevésbé vizsgálják, mivel nem alkotnak zátonyokat, bár jelen vannak a zátonyok ökoszisztémáiban. Rosie Steinberg tengerbiológus elmondta, hogy kutatásai szerint a lágy korallok egyik típusa egészségesebb volt hőhullám idején, és több algasejtet termelt, mint normál hőmérséklet esetén.
Ha egyszerre próbálnánk megvédeni minden fajt, 10 másodperc alatt kifogynánk az anyagi erőforrásokból, ezért priorizálni kell a különböző fajok között, a fehéredésre való hajlamtól függően – hangsúlyozta Steinberg.
Pontosan tudnunk kell, hogy igen, ezek azok a fajok, amelyeket meg kell védenünk, és ezek pedig azok, amelyeknek semmi bajuk nem lesz, bármi történjék is
– mondta.
Steinberg fagyasztott lágy korallmintákat pürésítve, egy centrifuga segítségével választja külön az algasejteket a korallfehérjétől,
majd a kutatók ezután megnézik a korall egészségi állapotára utaló fehérje, algasejt- és klorofillmennyiséget. A lágy korallok lassabban fehérednek, mint a kemény korallok, de "katasztrofális" lenne, ha a lágy korallokat érné a károsodás – mondta Steinberg, aki a módszert a Sydney Institute of Marine Science, a Ruhr-University Bochum és a Macquarie University munkatársaival közösen fejlesztette ki.
