Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 7 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy
egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföldnek 2019-re összességében már átlagosan bő két és félszeresére nőtt az ára.
Az még nem egyértelmű, hogy hogyan befolyásolja a koronavírus-járvány a földpiacot, a hamarosan induló új uniós támogatási ciklus azonban negatív hatásokkal járhat.
A 2018. évi 1,312 millió forintról tavaly 1,402 millió forintra, 7 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján.
A legnagyobb mértékben (16 százalékkal) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében emelkedtek az árak.
Békés és Csongrád megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében látunk termőföldár csökkenést, a legnagyobb arányút (-12 százalék) Pest megyében.
„A legdrágább megye tavaly immár hagyományosan Békés lett, elsőként átlépve a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint), emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet. 2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Zala és Heves. Tavaly a legjobban, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként; csak a szántóföldeket vizsgálva viszont Nógrádé az elsőség, egy év alatt 14 százalékos drágulással” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását,
2019-ben legnagyobb mértékben, 7 százalék körül a kert-gyümölcsös és a szántóterületek drágultak.
A gyep művelési ág 6 százalékát a szőlő-, valamint az erdő-fásított területek 2-3 százalékos árnövekedése követi.
Az árak nőttek, a forgalom csökkent
A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés, majd a 2018-as élénkülés után – tavaly érezhetően megtorpant. A megelőző évi 44 ezerről 2019-ben 41 ezerre, 7 százalékkal csökkent az adásvételek száma.
A tranzakciószám csak négy megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplénben.
A másik végletet ugyancsak négy megye (Zala, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy) adja, ahol 20 százalékot meghaladta a forgalom visszaesése.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva is 14 százalékos csökkenést látunk 2019-ben.
Átlagosan tehát jóval kisebb földterületeket értékesítettek tavaly, ez már harmadik éve tartó folyamat.
Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2019-ben nagyjából 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.
Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében.
A legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2019-ben.
A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület hat megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 39 százalékkal Vas megyében. Zala megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 40 százalékos volt a visszaesés.
nagyjából 31,1 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2019-ben.
Ezt is meghaladó (egyenként 14-20 százalék közötti) az erdő-fásított, a szőlő- és gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert-gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent.
Látványos a változás
A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Az évtized végén érdemes megvizsgálni, hogy a termőföld-forgalom háromnegyedét adó szántóföldeknél hogyan változtak az árak 2010 és 2019 között.
Országosan 189 százalékos volt a drágulás mértéke (azaz közel megháromszorozódott az árszint).
Nem meglepő, hogy a lista élén alföldi megyék állnak. A legnagyobb ütemű, 240 százalékos áremelkedés Bács-Kiskunban ment végbe, emellett Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben nőtt legalább háromszorosára az átlagár.
A másik véglet 108 százalékkal Komárom-Esztergom megye.
A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű.
Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a hotelek, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat.
A gazdálkodók ugyanakkor hagyományosan hosszú távra terveznek, így nehéz a hirtelen megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározóbb – és a gazdálkodók számára várhatóan kedvezőtlenebb feltételek miatt vélhetően összességében negatív – hatása a 2022-2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak lehet majd” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
Kiemelt kép: Sergey Pivovarov / Sputnik
