Szorongva figyeljük a híreket, az árak, árfolyamok görbéit. Mindent újra kell számolni, de nincs mibe kapaszkodni. Érdemes Ukrajna szerepét a helyére tenni néhány adattal. Agrár-külkereskedelmünk 0,7–1,7 százaléka bonyolódott le Ukrajnával mindkét irányban, s ebben nincs olyan tétel, amely nagyobb ellátási gondokat okozhatna Magyarországon. A külkereskedelmi egyenleg erős pozitívumot mutat számukra. Főleg élelmiszer-készítményeket és növényi termékeket szállítunk, illetve hozunk be Ukrajnából.
Ukrajna területének 70 százaléka mezőgazdasági terület, 42,2 millió hektár. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal rendelkezik: könnyen eléri az EU-t, a Közel-Keletet, a volt szovjet tagköztársaságokat, Észak-Afrikát. Meghatározó gabona- és olajosmag-exportőr, de a szója-, méz- és almapiacon is egyre fontosabb globális szereplő.
Aránya a világpiaci exportban: napraforgódara 60, napraforgóolaj 50, rozs 40, repce 20, árpa 18, kukorica 17, búza 12 százalék. Az ukrán 10 százaléka származik az agráriumból, ezzel az ágazat a harmadik helyezett az ipar (23 százalék) és a (15 százalék) után. Az 44, a foglalkoztatottak 18 százaléka köthető az agráriumhoz.
A birtokméretek egészen szélsőségesek, az egészen kis üzemektől a 600 ezer hektárosig terjednek.
A háztáji termelés az állattartásban még mindig meghatározó. A hatalmas és jó minőségű földterületek – a kedvező földrajzi adottságokkal karöltve – a világ meghatározó agrárországává és exportőrévé teszik Ukrajnát. A potenciál kihasználásában még jelentősek a tartalékok.
Ukrajna az negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, egy időszakos kiesés mégsem okozna súlyos ellátási gondokat, legfeljebb néhány termék esetében: az európai napraforgóolaj 88, a repce 41 és a méz 26 százaléka Ukrajnából származik. Ehhez hozzáteszem, hogy a kukoricaimport átrendezése is időbe telhet, de mindenképpen hátrányosan érinti azokat a tagállamokat, amelyeknek a takarmánygyártása importra épül.
A háború hatásai között több potenciális és már valóra vált tényezővel kell számolni. A műtrágyák ára már éppen kezdett korrigálni, amikor beütött az újabb krach, és ismét beláthatatlan szárnyalásba kezdett.
Ebben a helyzetben, legyen az euró, termény vagy input anyag, a készletek felértékelődnek.
Ehhez kapcsolódóan a tárolási képesség, a raktározással kapcsolatos szaktudás is. Még inkább felértékelődnek az egészséges talaj, a tápanyagutánpótlás hagyományos és alternatív lehetőségei. Az agrártermékeket a válsághelyzetek felértékelik. A válság pedig, úgy tűnik, állandósul. A hatékonyság növelése, az innovációs képesség fejlesztése egyre fontosabb életképességi tényezővé válik. Mint minden rosszban, ebben is van valami lehetőség. A kieső helyére belső piaci termékek léphetnek, de csak akkor, ha időben útra kelnek.
Csökkenhet a termelés
Oroszország a nitrogén-, hamuzsír- és foszforműtrágyák jelentős exportőre, ezek kiesésének hatásai még csak körvonalazódnak. Több globális agrárnagyhatalom szembesül műtrágyaellátási nehézségekkel és a költségelőnyök elolvadásával a magas műtrágyaárak miatt. A következmények még nehezen beláthatók, de a termelés csökkenését és a terményárak magasan maradását mindenképpen előre kell vetíteni. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy eközben a kínálat-keresleti viszonyok nem változtak érdemben, de a rendkívüli piaci körülmények ezek hatását nem hagyják érvényesülni. Ismét fontos téma lett az élelmiszer-önellátás.
