Megroppant az EU szankciós politikája: egyre több kivételt követelnek a tagállamok, súlyos eurómilliárdokról van már szó - von der Leyen tehetetlen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖsszeomlóban van az új uniós orosz szankciók támogatása; a tagállamok kormányai egyre kevésbé hajlandók olyan intézkedéseket támogatni, amelyek árthatnak saját nemzeti vállalataiknak – figyelmeztettek diplomaták.
Egy olyan tendencia bontakozik ki, amely veszélybe sodorhatja az Ukrajna támogatását szolgáló, immár négy éve követett stratégiát. Több ország – köztük Görögország, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Portugália – kivételeket követel a Brüsszel által előkészített legújabb szankciócsomag alól, vagy egyes javaslatokat teljes egészében blokkol - írja a Financial Times.
Az Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta elfogadott szankciók célja az volt, hogy elvágják azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek Moszkva háborúját finanszírozzák. Az uniós fővárosok követelései azonban aggodalmat keltettek, mivel azt sugallják, hogy
Európa egyre kevésbé hajlandó elfogadni azokat a járulékos gazdasági károkat, amelyek azokra az uniós vállalatokra hárulnak, amelyek még mindig jelentős bevételt termelnek az oroszországi üzleti kapcsolatokból
– mondta öt, a tárgyalásokban részt vevő uniós diplomata.
Egyre kevésbé működik az erkölcsi kényszer az uniós orosz szankciók terén
Az EU csak egyhangú támogatással fogadhat el szankciókat. A vétók miatt az elmúlt héten négy napon át tárgyaltak eredménytelenül Brüsszelben a tagállamok nagykövetei. Brüsszel tart attól, hogy gyengül a belső szolidaritás, amit az is támogat, hogy a tagállamok arra számítanak: közeleg a békemegállapodás.
Egyre kevésbé működik az erkölcsi kényszer
– mondta az egyik diplomata. „A fővárosok mind kemény retorikát használnak és szolidaritásról beszélnek, de amikor konkrét döntésekre kerül sor, ez gyorsan elpárolog” - tette hozzá.
A legújabb javasolt szankciócsomag
- az orosz exportot és a pénzügyi rendszert célozza,
- emellett fenntartaná azt a mechanizmust is, amely mesterségesen alacsonyan tartja azt az árat, amelyen Oroszország nyersolajat exportálhat.
- Ezt a rendszert azonban veszélyeztetik a különböző nemzeti vétók.
Athénnak elege van, súlyos milliárdokat bukik
Athén kijelentette, hogy nem támogatja a teljes szankciócsomagot, ha nem kap engedélyt arra, hogy továbbra is szállíthasson orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) harmadik országokba. A görög kormány szerint ennek megtiltása súlyosan érintené George Prokopiou görög hajómágnás egyik kiemelt vállalatát.
- Prokopiou Dynagas nevű cége a Kpler adatelemző vállalat szerint az invázió óta több mint 30 millió tonna LNG-t szállított az oroszországi Jamal-sarkvidéki projektről.
- Az FT becslése szerint – az Argus Media áradatai alapján – ez több mint 24 milliárd dollár értékű rakományt jelent.
- Egyetlen hajó, a Fedor Litke önmagában több mint 4 milliárd dollár értékű szállítmányt vitt.
„Görögország nyilvánvalóan nem az egyetlen uniós kormány, amely igyekszik megvédeni saját gazdasági érdekeit a szankciók költségeitől. Az viszont szokatlan, hogy egy kormány ennyire nyíltan egyetlen olyan vállalat érdekében lobbizzon, amely ekkora hasznot húz az orosz üzletből” – mondta egy volt amerikai szankciós tisztviselő.
Portugália, a németek, a franciák és az olaszok is lázadnak, az osztrákoknak a Raiffeisen fáj
- Portugália és Németország azt is követeli, hogy töröljék a csomagból az orosz hal vásárlásának tilalmát, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a helyi halfeldolgozó ipart.
- A turizmusban érdekelt Franciaország és Olaszország enyhíteni szeretné azt a javaslatot is, amely megtiltaná az uniós vízum kiadását azoknak az orosz katonáknak, akik részt vettek a háborúban.
Ausztria pedig ismét előállt régóta hangoztatott követelésével, hogy oldják fel 2 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon zárolását, hogy abból kártalanítani lehessen a Raiffeisen Bankot, amelyre Moszkva bírságot szabott ki.
„Ez komoly válságot jelent az egész szankciós megközelítés számára. Ha mindenki kivételeket és kiskapukat követel, akkor a folyamat végére minden szankciócsomag csak egy üres doboz lesz” – mondta az egyik diplomata.
Szankciótörténelem
Vlagyimir Putyin inváziója előtt két nappal kezdődően az EU eddig 20 szankciós csomagot fogadott el, hogy csökkentse az orosz hadigépezet erőforrásait és tárgyalóasztalhoz kényszerítse Moszkvát.
Számos korábbi intézkedés – például az orosz műtrágya-, acél- és gyémántimport tilalma, illetve az orosz energiahordozók fokozatos kivezetése – csak hosszú tárgyalások és erős diplomáciai nyomás után kapta meg az egyhangú támogatást.
A diplomaták szerint azonban most példa nélküli mértéket öltött az egyes fővárosok ellenállása.
Jacob Kirkegaard, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető kutatója szerint az EU elérte az orosz szankciók „felső határát”. "Eljutottunk oda, hogy a tagállami vezetők úgy érzik: most már a koronagyémántjaik kerültek veszélybe. Alapvetően oda jutottunk, hogy a nemzeti vezetők már nem hagyják magukat megszégyeníteni vagy politikai nyomással rávenni arra, hogy feladják ezeket az érdekeiket – ezek gyakorlatilag érinthetetlenné váltak” - tette hozzá.
Milliárdos veszteségek
Az olyan európai vállalatok, mint a dán Carlsberg sörgyár vagy a finn Fortum energetikai csoport, milliárdos veszteségeket szenvedtek el a háború első hónapjaiban, amikor szankciókat vezettek be, illetve orosz hatóságok lefoglalták érdekeltségeiket.
Azok az országok, amelyek vállalatai már korábban elszenvedték ezeket a veszteségeket, egyre inkább nehezményezik, hogy más tagállamok most saját vállalataik érdekeit védik, miközben tőlük továbbra is szolidaritást várnak.
„Voltak olyan tagállamok, amelyek 2022-ben és 2023-ban sem szakították meg üzleti kapcsolataikat Oroszországgal” – mondta egy másik diplomata. „A kellemetlen igazság ezek számára az, hogy most éppen azokat az ágazatokat vesszük célba, amelyek még mindig a legnagyobb bevételeket termelik.”
„Itt van a pénz, tehát itt kell fájdalmat okozni” – tette hozzá. „Csakhogy a nagykövetek egymásra mutogatnak: 'Mi nem mondhatunk le a saját üzleti érdekeinkről, inkább ti adjatok fel valamit.'”
A görög kormány szerint minden új uniós szankciónak Oroszország számára kell lényegesen nagyobb költséget okoznia, mint az európai gazdaságnak, és az intézkedéseket gondosan kell kialakítani úgy, hogy maximális nyomást gyakoroljanak Moszkvára, miközben minimálisra csökkentik a nem kívánt mellékhatásokat.
Beindult a görög hajózási lobbi - hihetetlen befolyásuk van Athénra
A görög diplomaták azt is hangsúlyozzák, hogy a Dynagas betiltása – amely az elmúlt másfél évben 11 hajóval 144 utat tett orosz LNG-kikötők és más célállomások között – csupán stratégiai előnyt biztosítana a globális versenytársaknak, miközben harmadik országok vállalatai vennék át az EU piaci részesedését.
Több görög politikus az ilyen típusú szankciókat úgy jellemezte, hogy azok „lábon lövik Európát”.
Hajózási elemzők szerint a görög hajózási ágazat rendkívül erős politikai befolyással rendelkezik Athénban. Panos Laskaridis görög hajótulajdonos egy 2021-es dokumentumfilmben úgy fogalmazott:
a görög kormány azt teszi, amit a Hajótulajdonosok Szövetsége mond neki, és ez az esetek 99 százalékában jó dolog.
Ha a Dynagas nem szállíthat orosz gázt harmadik országokba, kénytelen lehet eladni speciális, jégtörő képességű LNG-szállító flottáját, amelyet kifejezetten a Jamal-projekt kiszolgálására építettek. Az EU teljes körű orosz gáztilalma jövő januárban lép hatályba.
A Dynagas közölte, hogy 2065-ig érvényes szerződéses kötelezettségei vannak, amelyeket még jóval a jelenlegi konfliktus előtt kötöttek.
A vállalat szerint:
az orosz LNG harmadik országokba történő szállításának teljes tilalma könnyen Európa tengeri vezető szerepének, stratégiai tulajdonának, foglalkoztatásának és befolyásának önmaga által okozott visszaeséséhez vezethet, anélkül hogy elérné a kívánt geopolitikai célokat.
A 21. szankciós csomag késlekedése és felvizezése akkor történik, amikor Ukrajna nagy hatótávolságú csapásokkal jelentős katonai nyomást gyakorol Oroszországra, Moszkvát és kulcsfontosságú olajfinomítókat támadva. Nyugati tisztviselők abban bíznak, hogy Ukrajna támogatóinak egységes fellépése végül béketárgyalásokra kényszeríti Putyint.
A lapnak nyilatkozó diplomaták szerint azonban több uniós állam vonakodása attól függ, hogy saját megítélésük szerint Oroszország közvetlen fenyegetést jelent-e számukra. Több európai kormány az elmúlt hetekben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország akár egy NATO-tagállam elleni hibrid támadással is próbára teheti a szövetség egységét.
„A sajnálatos az, hogy valójában most már Oroszország fenyegetésének megítéléséről vitatkozunk” – mondta egy harmadik diplomata.
„Az ellenző országok azt mondják, hogy nemzeti érdekük ezt kívánja. Rendben, de a probléma az, hogy négy évvel ezelőtt a skandináv és balti országok számára megérte ez az áldozat, mert felismerték a fenyegetést. Ma viszont ezek a más országok úgy gondolják, hogy számukra ez már nem éri meg” - tette hozzá.
