A vidék fejlesztésében az elmúlt évszázad egyik legsikeresebb programja valósult meg, a kormány pedig tovább folytatja a vidéki térségek infrastrukturális megerősítését – mondta a Digitális vidék konferencián Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány célja a vidék gazdaságának további erősítése, hogy az új generációk számára a kistelepülések helyben tudjanak teljes, minőségi életet biztosítani. Ehhez fejleszteni kell az infrastruktúrát.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az agrárium sorsa összefonódik a vidékével, hiszen a gazdálkodók többsége helyben lakik, a mezőgazdaság pedig munkalehetőséget biztosít a vidéken élők számára.
A pandémia idején felértékelte az agráriumot, hogy sokak számára nyilvánvalóvá vált a biztonságos élelmiszer-ellátás fontossága, az agrárium pedig stratégiai ágazattá vált. Ennek is köszönhető, hogy a vidékfejlesztési programban a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a 2021 és 2027 közötti uniós ciklusban. Az ebből a forrásból megvalósítható „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében végrehajtható az élelmiszer-termelés modernizációja, a hozzáadott érték növelése, amivel a hazai élelmiszer-gazdaság javíthatja pozícióit a nemzetközi versenyben.
Az államtitkár kifejtette, hogy
a különböző nemzetgazdasági ágazatok szereplői közül a mezőgazdászok a leginnovatívabbak, amit arra alapoz, hogy – főként az időjárási körülmények miatt – minden reggel más-más feltételek állnak rendelkezésükre, amelyekhez folyamatosan alkalmazkodni kell, ehhez pedig folyamatosan új technológiákat, új eljárásokat dolgoznak ki.
Farkas Sándor szerint elkerülhetetlen az agrárium digitalizációja, a precíziós gazdálkodás általánossá tétele. Szerinte a technikai feltételekkel, az átálláshoz szükséges eszközökkel jól állunk, a szellemi háttér is megvan, a kormány pedig a digitális agrárstratégiával megteremtette az agrárdigitalizáció kereteit.
Az agrártárca is támogatja a mezőgazdaság digitális átállását, amire példaként hozta fel, hogy tavaly júniusban 100 milliárd forint keretösszegű pályázatot írtak ki a precíziós fejlesztések támogatására. Jól jelzi a gazdálkodók igényét a precíziós fejlesztésekre, hogy a keretet alaposan túljegyezték, és 212 milliárdra pályáztak. Farkas Sándor kifejtette azt is, hogy robotika nélkül elképzelhetetlen a következő tíz év, már csak a munkaerőhiány miatt is.
A konferencián elhangzott, hogy a kistelepülések vonzóvá tételét szolgálja a Digitális falu program is. Jól jelzi az arányokat, hogy a 3200 magyarországi településből 2800-ra jellemző, hogy 5000-nél kevesebben laknak ott, de ezek összesen több mint 3 millió lakost tudnak felmutatni.
A hazai infrastrukturális helyzet sokszor jobb, mint amit gondolnánk, hiszen sávszélességben a 11., az 5G-lefedettségben pedig a 8. helyen állunk Európában – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.
Utóbbi technológiáról elmondta, hogy a sok tévhit ellenére az lenne a veszélyes, ha nem használnánk. Az agráriumban például a drónok enélkül nem tudnak megfelelően nagy felbontású képet továbbítani. Jelenleg 3,3 millió ember számára elérhető ez a technológia Magyarországon, és az a cél, hogy 2023-ban már minden nagyvárosban és fő közlekedési út mentén elérhető legyen. Jelenleg egyébként a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél fejlesztenek 5G-tesztpályát, elsőként a szarvasmarhatelepen.
