Az első igazi vámpírral csábítaná a turistákat egy szerb falu
Titokzatos, 300 éves sírkő állít emléket az első ismert vámpír nyughelyének Kisziljevóban, egy apró szerb faluban, száz kilométerre Belgrádtól. A helyiek azt remélik, hogy a történelmi feljegyzésekre támaszkodva a vámpírok bölcsőjeként válhatnak híressé, és turistákat csábíthatnak a faluba.
Az ott élők úgy tudják, hogy Petar Blagojevic volt a vámpírok atyja, az első vérszívó. A férfi holttestét 1725 nyarán exhumálták, mert azt hitték, hogy éjszaka kikel a sírjából, és gyilkolja a helybelieket.
„Teljesen épen találták a testét” – mesélte az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítójának Mirko Bogicevic, a falu korábbi polgármestere, akinek a családja már 11 generáció óta él Kisziljevóban, és aki Blagojevic nem hivatalos életrajzírója.
„Karót döftek beléje, és erre friss vér ömlött a szájából és a füléből. Valószínűleg csak egy hétköznapi ember volt, aki szerencséjére – vagy szerencsétlenségére – vámpírrá változott. Csak annyit tudunk, hogy Kisziljevóból származott, és a neve 1700 körül jelent meg a feljegyzésekben” – mutatta a tudósítónak a Wienerisches Diarium, a bécsi császári közlöny 1725. július 21-i keltezésű példányát, benne az első cikkel a kisziljevói vérszívóról.
Ha ez igaz, akkor valóban ő volt az első vámpír, Bram Stoker ugyanis csak 1897-ben írta meg Drakula gróf című könyvét,
bár a Wikipédia szerint a népi hiedelmek vámpírjai már a 18. század közepén megjelentek a szórakoztató irodalomban.
Félrefordítás miatt lett vámpír?
Clemens Ruthner, a dublini Trinity College európai kutatásokkal foglalkozó központjának vezetője szerint azonban szegény Blagojevic félrefordítás áldozata lehetett.
„Van egy régi szláv szó, az upior, ami rossz embert, szellemet jelent. Úgy hiszem, a kihívott osztrák orvosok és katonatisztek hallhatták, ahogyan a falusiak ezt mormogják, de félreértették, és vámpírnak írták le a jelentésükben” – vélekedett.
Az osztrák illetékeseket a megmagyarázhatatlan halálesetek sorozata miatt riasztották,
és látták ömleni a vért a holttestből. „Feltételezték, hogy kiszívta az áldozatok vérét. De ez tévedés volt – a falusiak nem ezt mondták” – magyarázta Ruthner.
Más oka lehetett a sorozatos halálozásoknak
A kutató szerint a falusiak elmondták az illetékeseknek, hogy az áldozatok megfulladtak. Részletesen leírtak olyan tüneteket is, amelyeket a súlyos fertőzés nyomán a magas láz okoz. Úgy véli, lépfenejárvány okozhatta a haláleseteket.
„A vámpírizmus, akárcsak a boszorkányság, antropológiai értelemben általános modell az emberek által nem értett dolgok, különösen az olyan kollektív események, mint a járványok, magyarázatára” – emlékeztetett.
Az igazság és a logika azonban nem akadály, a helyiek szentül elhatározták, hogy pénzt csinálnak a falu híres lakójából. Méltóan titokzatos módszerrel, „energiagócpontokat” mutató „varázsvesszővel” kutatták fel Blagojevic idők során és babonák miatt elveszett sírját.
Megbolondult a varázsvessző
A sír nagyon szokatlan jeleket mutatott. „Valami igazán furcsa dolog történt: a pálca szó szerint a talajba merült. A varázsvesszős ember még sosem látott ilyesmit” – mesélte Mihajlovic.
A kopott sírkő azonban már nem rejti a vérszívó testét – miután kiásták, a holttestét elégették, a hamvait pedig egy közeli tóba szórták.
Az élőhalottakon kívül azonban
más népszokások népszerűsítése is „hatalmas potenciállal” bír a turisták és befektetők régióba csábításában,
állítja Dajana Stojanovic, a helyi idegenforgalmi hivatal vezetője.
Biztos, ami biztos, legyen otthon fokhagymás rakija
A régió gazdag mítoszokban és legendákban, Petar Blagojevic mellett ott vannak a Kelet-Szerbiában élő vlach népcsoport körében fennmaradt, kereszténység előtti, paleo-balkáni és indoeurópai elemeket is tartalmazó, misztikus rituálék és hiedelmek, az egyedi helyi szokások is.
A kisziljevóiaknak azonban elég a vámpírjuk, akiben teljes szívükkel hisznek. Ezért is tartanak a legtöbben a biztonság kedvéért foghagymával és csilivel ízesített rakiját otthon.
A céljukat segíthet elérni, hogy Szerbia egyre népszerűbb a külföldi turisták körében: tavaly 2,38 millióan látogattak az országba, ami 12 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A belgrádi Nikola Tesla repülőtér forgalma 5,3 százalékkal, 8,4 millió utasra bővült, ráadásul hamarosan megrendezik az Expo 2027-et is.
Van azonban még hová fejlődni, mert a turizmus csupán a GDP 2 százalékát adja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.