Elszabta a világ a zöldítést, mert egy fontos dolgot nem sikerült megérteni

Az energiaátmenet valójában nem egy, hanem két versenyt jelent, amelyek egymással összefonódnak, de nem teljesen azonosak. A fosszilis tüzelőanyagokat fontos megújuló erőforrásokra cserélni az áramtermelésben, ám talán még ennél is fontosabb az energiafelhasználás minél nagyobb részét elektromos megoldásokra cserélni egy friss tanulmány szerint.

Az Ember Climate jelentése rámutat, hogy a fejlődés a két területen egyenlőtle: míg a megújulók hasznosítása egyre nagyobb teret kap az áramtermelésben, az elektrifikáció terén még jóval több a teendő, noha a legtöbb fosszilis tüzelőanyagot az ipar, a közlekedés és a fűtés hasznosítja, melyek elektromosra cserélésére léteznek megoldások.

A megújulók terén előbb járunk, mint az elektrifikációban

A megújuló energiák, mint a szél- és napenergia, ugyan még mindig csak az áramtermelés 15 százalékát fedezik világszerte, de a növekedési ütem tavaly 17 százalék volt, ami az új áramtermelés 57 százalékát fedezte tavaly. Pár évre vagyunk csak attól, hogy ezek a megoldások biztosítsák a teljes új áramkínálatot. Ezzel szemben az elektromosság mindössze a globális végső energiafelhasználás 22 százalékát fedezi, ám tavaly az új végső energiafelhasználás 40 százalékát adta, miután 4 százalékkal bővült az áramtermelés.

Ha az energiafelhasználás helyszínén azt nem áram formájában hasznosítják, a megújulók sem képesek a fosszilis anyagokat kiváltani. Ráadásul a megújulók telepítésénél az elektrifikáció, ami az ipari hő és más dolgok mellett az elektromos autókat és más járműveket, vagy épp a hőszivattyúkat jelenti, jobb üzlet is, hiszen az utóbbira háromszor annyit költenek, mint az előbbire, és a különbség 2035-re elérheti a nyolcszoros szintet is.

A technológiák hatása a háztartásokra szintén nem lényegtelen, hiszen, bár a megújulók mérsékelhetik az áramárakat, a fűtés és közlekedés elektromosra cserélésével jóval nagyobb megtakarítás érhető el, ráadásul a hőszivattyú fűtés mellett hűtésre is képes, ami egyre nagyobb szerepet tölt be az ismétlődő hőhullámokat hozó nyarakon. Az elektromos autók nemcsak tisztábbak, de halkabbak és a fenntartásuk is olcsóbb. Azonban míg az új áramtermelés többségét ma már megújulók adják, addig 

Az elektrifikáció az energiabiztonságot is növeli, hiszen a helyben termelt megújuló energia válthatja ki az importált üzemanyagokat. A technológia hatékonysága is más léptékű, így ha a gázfűtést az összes magyar háztartásban hőpumpák váltanák fel, akkor a gázfogyasztás még akkor is csökkenne, ha az ehhez szükséges összes áramot gázerőművek termelnék meg. A globális szén-, olaj- és földgázimport mindössze negyedét használják áramtermelésre, minden más használat kiváltható lenne az elektrifikációval.

Kína, az elektroállam

Érdemes megjegyezni, hogy míg a megújulók súlyát az áramtermelésben az elmúlt évtizedekben számos ország tudta növelni Németországtól Marokkón át Chiléig vagy Törökországig, az energiafelhasználás elektromosra cserélésében már jóval kevesebb ország volt sikeres. A legtöbb OECD-országban az elmúlt évtizedben az elektromosság aránya alig nőtt a felhasznált energián belül, miközben Kína és más ázsiai országok, vagy Mexikó ugrásszerűen növelik az áram arányát az energiamixben. Érdemes megjegyezni, hogy mint a fenti felsorolásból is látszik, 

Bár az elektrifikáció időről időre szóba kerül az energiaátmenet kapcsán, ez főként csak egy-egy technológiát érint, mint az elektromos autók kérdését, és a Párizsi Klímaegyezményhez kapcsolódó nemzeti célkitűzésekben is jóval kisebb szerepet játszik, mint a megújulók kérdése. Ugyanez a helyzet a vállalatok kommunikációjában is, és a Google is jóval több találatot dob a megújulókra, mint az elektrifikációra. Azonban ez a tanulmány készítői szerint hibás, hiszen az elektrifikáció az energiaátmenet központi eleme, ami jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást válthat ki, mint pusztán a meglévő áramtermelés megújulókra cserélése.