Tavaly 1438 hektáron termeltek faiskolai növényeket, ami a dísznövény-termékcsoportok által használt terület 92,5 százalékát tette ki. A faiskolai növények termesztése szinte teljes egészében – 99,4 százalékban – szabadföldön történt, a fedett terület aránya mindössze 0,1 százalék volt. A dísznövénytermesztésre használt összes terület 3 százalékán vágott virágot, vágott zöldet, míg 4,5 százalékán cserepes és hagymás dísznövényeket termesztettek a gazdálkodók – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati összefoglalójában.
A vágott virágok területének 46,4 százaléka fedett, fűthető, 47,9 százaléka szabadföldi, míg 5,7 százaléka fedett, fűtetlen volt. A cserepes növények termesztésére használt terület 6,7 százaléka volt szabadföldi, 88,1 százaléka fedett, fűthető, 5,2 százaléka pedig fedett, fűtetlen.
A díszkertészetek 16 százaléka kizárólag vágott virággal, 25,6 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2021-ben.
Kevés állandó alkalmazott
A dísznövénykertészetekben 2268 munkavállalót foglalkoztattak, 59 százalékukat teljes munkaidőben, 9 százalékukat pedig részmunkaidőben alkalmazták. Az alkalmi munkavállalók állománya meghaladta a 720 főt, ezenkívül még 61-en dolgoztak a kertészetekben segítő családtagként. Jellemző, hogy a dísznövényágazatban mikro- és kisvállalkozások, illetve kis családi gazdaságok működnek.
A díszkertészetekben a munkafolyamatok szezonálisak és kézimunkaerő-igényesek, rendszerint nem szakképzett, hanem betanítható munkaerőt alkalmaznak.
A munkavállalók nagy többsége nő, a nehéz fizikai munka ellenére alig lehet férfi munkaerőt találni, erre az ágazatra is jellemző a munkaerőhiány.
Az ágazatban kevés a többgenerációs kertészet, jellemzően egy lábon álló, első generációs családi vállalkozások vannak jelen. Ez nemzetközi szinten versenyhátrányt okoz, mivel a holland cégek jellemzően többgenerációs díszkertészetek.
Erős tavasz
A dísznövénytermesztés rövid eltarthatósággal rendelkező, folyamatos gondozási igényű árualapot állít elő, a termelők számára pedig rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százalékát tavasszal, március és május között érik el.
A dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2021-ben 14,8 milliárd forintot tett ki. Ebből a faiskolai növénytermesztés árbevétele 8,9 milliárd (60,3 százalék), a vágottvirág- és vágottzöld-termékek árbevétele 1,5 milliárd (10,1 százalék), a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 4,4 milliárd forint (29,5 százalék) volt. A faiskolai tevékenység nettó árbevétele 2021-ben a megelőző évhez képest 18 százalékkal, a vágottvirág- és vágottzöld-termékeké pedig 66 százalékkal emelkedett.
A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények nettó árbevétele 2020-ban 3,1 milliárd forint volt, tavaly viszont csaknem 43 százalékkal nőtt, és elérte a 4,4 milliárd forintot. A vágottvirág- és vágottzöld-termékek nettó árbevétele a megfigyelt 2021-es évben 1,5 milliárd forintot tett ki, ami a 2020-as évi 0,9 milliárd forinthoz viszonyítva több mint 66 százalékos növekedés, de a kimagasló 2018-as évhez képest még így is több mint 39 százalékkal marad el.
Értékes hektárok
A faiskolai termelésnél az egy hektárra jutó nettó árbevétel 6,2 millió forint volt 2021-ben, az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt. A vágott virágok esetében az egy hektárra eső 31,7 millió forintos nettó árbevétel 43 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A legmagasabb egy hektárra vetített nettó árbevételt 2021-ben a cserepes, kiültetésre szánt növények esetében mérte az AKI,
a 63 millió forint 45 százalékos bővülés.
A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék külkereskedelmi forgalma 36,5 százalékkal élénkült, exportértékük 35,7 százalékkal, importértékük 37,4 százalékkal bővült. A szaldó ennél a termékcsoportnál pozitív, az egyenleg értéke 163 millió forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke 2020-ban 2,967 milliárd, 2021-ben pedig 4,027 milliárd forintot ért el, míg az 2020-ban 2,401 milliárd, 2021-ben pedig 3,298 milliárd forint volt. A friss vágott virág kivitele 452 millió forint exportárbevételt eredményezett, 150 százalékkal többet, mint 2020-ban, míg az 5,3 milliárd forintot elérő import értéke 55 százalékkal volt magasabb a 2020. évi szintnél.
A hazai dísznövényexport értéke 2021-ben Németországba 21, Romániába pedig 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az első öt legnagyobb exportpiacunk – Szlovákia (436 millió forint), Románia (235 millió forint), Németország (156 millió forint), Svájc (102 millió forint), Hollandia (72 millió forint) – együttes részesedése a dísznövénykivitelből 98,8 százalék volt. Az import 75,5 százaléka Hollandiából, 13,9 százaléka Németországból, 4 százaléka pedig Lengyelországból érkezett tavaly.
A dísznövényágazatban az európai országok közül továbbra is Hollandiáé a vezető szerep, 2020-ban 32, 2021-ben pedig 34 százalékos részesedése volt a vizsgált országok között, míg Magyarország 0,6 százalékos részesedéssel volt jelen 2021-ben.
