Megszólalt Brüsszel a magyar jogállamiságról, Sulyok Tamás nem kapott segítséget, Szijjártó Péter még rosszabbul járt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSokan várták, nagy is a tétje, hogyan foglal állást éves EU-szintű jogállamisági jelentésében a reflektorfénybe került magyar helyzetről az Európai Bizottság. Kétnapos késéssel pénteken meg is jelent a dokumentum, és a "papírformát" hozta. Ha a Tisza-kormány által mandátumuk lejárta előtt elmozdított állami vezetők – köztük a legmagasabb közjogi tisztséget viselő Sulyok Tamás köztársasági elnök – Brüsszelből vártak volna segítséget, csalódniuk kellett.
A fejleményeknek nem csak Magyarország számára van komoly tétje, hanem az Európai Unió egésze számára: a készülő hétéves uniós költségvetésben ugyanis minden kifizetést Brüsszelben ellenőrzött jogállamisági feltételekhez kötnének, amilyenek alapján az eddigiekben súlyos pénzeket vontak meg Lengyelország és Magyarország konzervatív kormányaitól.
A lengyel konzervatív kormány 2023 végén, a magyar 2026 áprilisában elvesztette a hatalmát, és a brüsszeli politikai vonalat követő riválisaik érkezésével az Európai Bizottság menten javulást érzékelt a jogállamiság helyzetében. A lengyelek megkapták a visszatartott pénzeket, Magyarország pedig határozott ígéretet kapott erre, azzal a kitétellel, hogy teljesítenie kell a feltételeket.
Ennek a fényében Budapesten is több-kevesebb izgalommal várhatták az évente júliusban esedékes uniós jogállamisági jelentést. Az áprilisi választási földcsuszamlással hatalmáról megfosztott jobboldali ellenzék számára az előjelek nem festettek jól.
A jelentésnek április 15-én kellett volna megjelennie, de késett. A brüsszelita Politicónak azonban kiszivárogtatták a terjedelmes dokumentum bizonyos részeit, rájuk irányítva a figyelmet, friss politikai fejleményekbe belenyúlva. A kiszivárogtatott brüsszeli kifogások közt a spanyolok mellett szerepeltek a magyarok is, de nem szerepelt kritika a fontos demokratikus fékeket és ellensúlyokat képviselő magyar főhivatalnokok eltávolításáról. Ebből már sejthető volt, mi történik.
A magyar és lengyel konzervatívok eddig azt hangoztatták: pénzkifizetéseket jogállamisági kritériumokhoz a kialakult minta szerint nem demokratikus elvek miatt kötnek, hanem hogy a brüsszeli politikai vonaltól eltérő országokat ezzel kényszerítsék vissza a sorba. A Magyarországot illető friss fejlemények nem cáfolják ezt a mintát a hétéves EU-költségvetés tárgyalása előtt. Ki-ki láthatja: jutalom a Brüsszelhez való közeledésérért jár, akkor is, ha nem továbbépítik, hanem lebontják valahol a jogállamot.
Fékek és ellensúlyok: bőven van kritika, a főhivatalnokok eltávolítása azonban nem gond
Az EU jogállamisági jelentése Magyarországot illetően bizonyos területeken előrehaladásról beszél a bizottság korábbi iránymutatáshoz képest, de fennmaradt elmaradásokról is.
Számos alkalommal kritikával említik többek közt az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét is, például azzal, hogy tavaly ősszel a parlament anélkül választotta meg az alapvető jogok biztosát, hogy a civilekkel és a szakmai szervezetekkel érdemi egyeztetést végzett volna.
Ezzel szemben a szöveg simán csak konstatálja, hogy
- Magyarországon "alkotmányos revízió folyik",
- amelynek során mandátumuk lejárta előtt eltávolítanak négyet az Alkotmánybíróság 15 tagja közül, beleértve az elnököt,
- eltávolítják a köztársasági elnököt,
- és ezt az országgyűlés már el is fogadta "nyilvános konzultációt követően".
Kritika: nem, Velencei Bizottság: nem, Szijjártó Péter: igen
Kritikát mindehhez nem fűznek a brüsszeli ítészek, és azt sem említik, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja a történteket, csak éppen nem várták meg a véleményét. A Velencei Bizottság pedig természetesen nem "ismeretlen" az Európai Bizottság számára: rendszeresen hivatkoznak rá a jogállamisági jelentésben, még ugyanebben a Magyarországról szóló fejezetben is – az előző kormány gyakorlatát kritizálva.
Miközben az idejekorán eltávolított hivatalnokokat és a mandátumuk időtartamában korlátozott parlamenti képviselőket ilyetén nem védték meg, akadt, aki még rosszabbul járt a jelentéssel, konkrét esetben a volt külügyminiszter, Szijjártó Péter.
Hirtelen elkezdett szivárogtatni az Európai Bizottság: „elrejthették" benne Szijjártó Péter ügyét – nem véletlen az időzítés, ezért erősködhet Magyar Péter
Szijjártó Péter bejelentése a BYD-s kinevezésről és Magyar Péter miniszterelnök azonnali lecsapása rá a magyar közélet meghatározó eseménye a napokban – hogy, s hogy nem pont most érkezik egy európai uniós szintű dokumentum, amely egybeesik egyikük, és szembe a másikuk szándékaival.
Már az említett Politico-kiszivárogtatást is ő kapta a nyakába. A publikált jelentésszöveg pedig nem pusztán megismételte a múlt évi ajánlást arról, hogy szabályozni kell a közszférából a magánszférába távozó vezetők lehetőségeit (az un. forgóajtó-jelenséget), hanem részletes munícióval is szolgált Magyar Péter számára Szijjártóval szemben.
