Demonstrációs és képzési lehetőségeket biztosít az öntözéstechnikák és a precíziós öntözésre alkalmas berendezések megismeréséhez, valamint a kapcsolódó képzések meghirdetéséhez mind a gazdatársadalom, mind pedig az egyetemi hallgatók számára az az öntözésfejlesztési beruházás, amelyet kedden adtak át Szarvason. A klímaváltozás hatásai egyre inkább kihatnak a mezőgazdasági termelésre, ezért nagy szükség van egy olyan gyakorlati képzőhelyre, amely megismerteti a gazdákat a legmodernebb eszközökkel és öntözési, vízmegtartási technológiákkal – mondta az átadón Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. A beruházás azt is jelenti, hogy Szarvason megmarad és stabilizálódik az oktatás, a felnőttképzés, a szaktanácsadás – hangsúlyozta.
Az agrártárca által 800 millió forinttal támogatott beruházás révén olyan tudásbázis áll majd rendelkezésre, amellyel
a gazdák megszerezhetik a legújabb ismereteket, és az is hozadéka a fejlesztésnek, hogy megmarad a felsőfokú képzés, ráadásul országosan is ritkaságszámba menő kurzusokat hoznak ide
– tette hozzá.
A MATE két év alatt három projektet valósított meg. Előkészítették a harmadlagos öntözőművek felmérését, lefolytatták a műszaki állapotfelmérést, és az eredményeket beépítették egy informatikai rendszerbe. Ezenkívül elkészült a szarvasi bemutatóközpont, ahol gyakorlati és elméleti öntözési programokat, gyakorlati bemutatókat valósítanak meg; itt zajlik továbbá a január végén induló első növényvédelmi drónpilótaképzés – áll az egyetem közleményében.
Rekonstruáltak egy kéthektáros árasztásos öntözési mintaterületet, ahol egyfajta bemutatógazdaságot alakítottak ki precíziós öntözésre alkalmas konzolos öntözőrendszerrel és nagy teljesítményű elektromos öntözőszivattyúkkal.
A fejlesztés harmadik részeként meliorációs (azaz talajjavító) tervcsomagokat, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket kutattak és dolgoztak fel, országos alapszintű meliorációs katasztert alakítottak ki, továbbá kidolgozták a terepi szintű műszaki állapotfelmérés módszertanát.
Az egyetem vezetése bízik abban, hogy
a képzésekkel növelhető az öntözési hajlandóság,
az adatbázisok kiépítése pedig megteremti a technológiai fejlesztés további lehetőségeit.
