A méhészetre nem tekinthetünk csupán gazdasági tevékenységként, mert elsődleges célja nem a mézértékesítés, hanem a beporzás biztosítása; a biodiverzitás fenntartásához szükség van a méhekre – mondta az agrárminiszter a szaktárca tájékoztatása szerint szombaton Sepsiszentgyörgyön.

méhészet, Mosonmagyaróvár
Fotó: Pelsoczy Csaba

Nagy István az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint nyolc székelyföldi, mézzel foglalkozó egyesület képviselőivel, valamint a helyi magyar érdekképviseleti szervek vezetőivel folytatott egyeztetést.

A miniszter arról beszélt, az ágazat előtt álló feladatok sokrétűek, és meg kell küzdeni az Európai Uniót érintő importfüggőséggel. A piacot ugyanis 

a minőségi, de drágább méz helyett elárasztja az Ázsiából érkező olcsó műméz, valamint a szintén olcsó ukrán méz.

Erre megoldást a mézjelölés szabályozásának változása jelent, mégpedig az, hogy a címkéken a származási ország mellett fel kell tüntetni a mennyiségi összetételeket is – mutatott rá.

A fennálló értékesítési problémákkal kapcsolatban a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy megoldást a termelői együttműködések fokozása mellett olyan alternatív méhészeti termékek bevonása jelentheti, amelyek élénkítik a gasztronómia területét is. Emellett meg kell teremteni a közös mézkiszerelés, csomagolás és forgalmazás lehetőségét – írták.

Hozzátették: a jövő feladatát jelenti az ágazat számára a méhrajok exportképességének megteremtése, majd fokozása, az egész világ küzd ugyanis a méhpopulációk pusztulásával. Jelenlétük ugyanakkor elengedhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.