Hungrana: a magyar gazdáknak és feldolgozóknak is lesz még egy nehéz évük

Ahogyan arról már a termelők is panaszkodtak, a szokásosnál nagyobb a lemaradás most a magyar és a nyugat-európai gabonaárak között. A párizsi tőzsdén, a Matifon a kukoricánál a magyar árak lemaradása a korábban jellemző tonnánkénti 25-től eltérően most 35 euró. A növekmény egy része a logisztikai költségek emelkedéséből adódik, a másik pedig a hazai kereslet miatt van – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a cég sajtóbeszélgetésén. A vevők ebben a helyzetben próbálják lenyomni az árat, ami fordítva is igaz volt, hiszen amikor a belföldi ár a Matif fölött volt, akkor azt meg a termelők próbálták kihasználni – emlékeztetett, hozzátéve, hogy ezek a folyamatok hosszú távon mindig kiegyenlítődnek. 

A hazai kukoricatermés idén hatmillió tonna körüli lesz, melyből a belföldi felhasználás nem lesz több 4 millió tonnánál, sőt inkább a 3,5 millió környékén alakul majd, vagyis a 2-2,5 millió tonna mellett még a tavalyi készletet is exportálni kellene. Kereslet viszont nincs, ráadásul az az 1-1,5 millió tonna, amennyit az olasz piac felvett, elveszett, a helyét elfoglalta az ukrán áru. A korábbi exportkorlátozás is visszaüt: a vevők nagy része akkor veszett el, most pedig hiába drágább valamivel az ukrán kukorica, mégis azt veszik inkább. 

Működik az ellátási lánc a Fekete-tengeren és vasúton egyaránt, az ukrán kukorica minősége pedig jó – igaz, a tavalyi toxinos év után idén a magyar terményé is az. A Nyugat-Európa felé működő ukrán tranzit pedig azt is jelenti, hogy ha lehetne sem tudnának most onnan importálni, mert az átmenő forgalom lekötötte a vagonokat is.   

– mondta a vezérigazgató. Most viszont annyira behúzták a gazdák a kéziféket, hogy már nézegetik az importlehetőségeket, ugyanis már két hete nem tudnak termelőtől vásárolni.

Mivel a szabadegyházi cég a szántóföldről veszi a kukoricát, így a toxin miatt most nem kell aggódnia. Reng Zoltán szerint ugyanakkor a jövő év félelme, hogy a betárolt idei termést összekeverik a tavalyi fertőzöttel. 

A gabonapiacon a jövő nyárig nem valószínű változás, sem árrobbanás, sem pedig az, hogy a jelenlegiekhez képest beesnének az árak – mondta. A vetésszerkezet viszont módosulni fog a 2022–2023-as szezonhoz képest. Akkor a 2022-es rossz termés miatt a megszokottnál kevesebb kukoricát és jóval több árpát vetettek, most viszont drasztikusan visszaesett az árpavetés. Tavasszal pedig valószínű, hogy a kukorica területe fog jelentősen megnőni, és újra egymillió hektár körüli lehet majd.

– fogalmazott. Példaként felhozta, hogy noha rekordszinten töltöttek a gáztárolók Európában, de amikor volt egy kis probléma az észt és a finn vonalon, hirtelen 25 százalékkal lett magasabb az ár, melynek egyébként semmilyen fundamentális oka nem volt. Reng Zoltán szerint amíg a kamatszintek nem mennek vissza, az inputárakat meghatározó energiapiacok itt lesznek, nem fognak stabilizálódni. A gazdáknak és a feldolgozóknak is lesz még egy nehéz éve – nyomatékosította. 

Azt is elmondta, szerinte nem érdemes a piaci szereplőknek megpróbálni eltalálniuk, hogy a „piac alján” vegyenek, és a tetején adjanak el, ehelyett inkább diverzifikálni kellene, több részletben eladni az árut, és együtt beszerezni az alapanyagokat – ezt viszont nem sokan csinálják így. 

Arról viszont nincs szó, hogy ilyen alapanyagáraknál nagy nyereséget tudnak termelni: a keményítő ára megfeleződött, az izocukoré 40 százalékkal lett alacsonyabb, az alkoholnak ugyanakkor viszonylag jó ára van. Ezen a piacon viszont a Hungranának újra meg kell küzdenie a vevőkért, mivel az év elején leállították a bioetanol-gyártást, és csak július 1-jén indították újra.