BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Talány a piacon: Lengyelországban kevésbé fektette meg a terményárakat az ukrán gabona

Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem lesz csúcstermés kukoricából és napraforgóból sem itthon, és az is eldőlt, hogy a tavalyi aszályos év gyenge átlagai után az idei jobb hozamokkal is veszteséget kell elkönyvelniük a növénytermesztőknek.

A legfrissebb e heti adatok alapján elmondható, hogy a napraforgót már betakarították, miután a terület 98 százalékáról jelentették a munkák befejezését. A hektáronkénti termésátlag majdnem eléri a 3 tonnát (2,966 tonna), ez jó eredménynek számít. Már a nyáron jelezték a gazdálkodók, hogy jó hozamra számítanak, de érdemes megjegyezni, hogy a napraforgónál – és a kukoricánál is – többre számítottak – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. A napraforgónál így is rekordközeli az átlaghozam: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint legalábbis 1990 óta csak egy évben, 2019-ben emelkedett 3 tonna fölé a hektáronkénti átlaghozam – 30 kilogrammal. 

© Unger Tamás
 ZanatKukorica betakaritás, mezőgazdaságFotó:  Unger Tamás UTVas Népe Zanat
Kukorica betakaritás, mezőgazdaság
Fotó:  Unger Tamás UT
Vas Népe
Az átlaghozammal termelőknek nem hoz nyereséget idén a kukorica.
Fotó: Unger Tamás /Vas Népe

A terület 44 százalékának betakarítása után 7,4 tonnás a hektáronkénti átlagtermés a kukoricánál. Ez, ahhoz képest, hogy kifejezetten kedvezett neki az időjárás – bár egyes területeket idén is elkerült a csapadék –, inkább csalódás okozhat. Az előző öt évben háromszor is 8 tonna fölé emelkedett az átlaghozam, igaz, a tavalyi aszályos év negatív rekordot hozott a maga 3,4 tonnás átlagával. A MOSZ tanácsosa szerint kérdés, hogy ténylegesen mekkora területet érintett idén a szárazság, és milyen mértékű volt a tápanyagpótlás. A termelők beszámolója szerint ugyanis a szokásosnál kevesebb műtrágyát szórtak ki a kukorica alá.

Kukoricából sem lesz csúcstermés

Vagyis ez most egy átlagos eredmény, holott korábban csúcsokat is vártak. A hivatalos termésbecslés is előbb 8,1, majd 7,9 tonnáról szólt – emlékeztetett Csősz. Ez egyébként a nyári aratáskor is hasonló volt, azt megelőzően is nagyobb búzatermést jósoltak. Valószínű tehát, hogy a tavalyi nagy aszályt egyik évről a másikra nem tudták kiheverni a talajok, illetve a kevesebb műtrágya is komoly hatással volt a termésmennyiségre. A kalászosokat rozsdabetegség is sújtotta – szintén csökkentve a mennyiséget –, de a kukoricánál egyelőre nem kell attól tartani, hogy gombafertőzések miatt toxinos lenne a termés. Emlékezetes, tavaly ez nagy gondokat okozott. 

A MOSZ adatai szerint 750 ezer hektárról aratnak kukoricát, a jelenlegi termésátlaggal számolva valamivel több mint 5,5 millió tonna lesz az össztermés, amely bőven fedezi a belföldi igényeket. 

Néhány helyről azt is jelezték, hogy a raktározással valószínűleg gondjaik lesznek, aminek az az oka, hogy vannak még tavalyról beragadt készletek, illetve sokan a nyári termésre sem találtak még vevőt. 

Az idei termésátlag kifejezetten jónak számít

Sőt, az is jellemző, hogy ugyan már eladták a terményüket, de némi pluszpénzért cserébe néhány hónapig raktározzák. A kukoricánál mindig fontos kérdés, hogy mennyire nedves a termény, mennyit kell a szárításra költeni. Erről ugyan nem sok visszajelzés érkezett az érdekképviselethez, de azok arról szólnak, hogy a szárításnak nem nagy a pluszköltsége, sőt, olyanról is hallottak, hogy ha most vágják le, nem is kell szárítani. 

Itt miért nagyobb teher az ukrán gabona, mint a lengyeleknél?

A piaci mozgásokról ugyanakkor ellentmondásos hírek érkeznek a termelőktől. Azt is hallani, hogy továbbra sincs kereslet, áll a piac, míg másfelől olyan hírek érkeznek, hogy azért „csipegetik”, és mennek a szállítmányok. A legnagyobb probléma Csősz Tibor szerint az, hogy ha lenne is kereslet, a vevők olyan árat mondanak be, ami a régióban messze a legalacsonyabb. 

A Magyarországhoz hasonlóan az ukrán gabonától szintén sújtott  lengyeleknél például a piaci árak több mint 10 százalékkal meghaladják az itthoniakat, amire a hazai termelők nem találnak magyarázatot. Csősz Tibor szerint hasonló jelenség figyelhető meg, ha a párizsi Matif tőzsdei árait nézik. Azok ugyanis körülbelül 30 százalékkal vannak a hazai árak fölött, márpedig ha a szállítási költségeket is figyelembe vesszük, akkori is legfeljebb 15 százalékosnak kellene lennie a különbségnek. 

Gyászos évet zárnak a növénytermesztők

A jelenlegi piaci árakról elmondta, hogy a búzáról továbbra is jönnek olyan hírek, amelyek szerint a vevők továbbra is keresik a kimagasló minőséget, és azt hajlandók is megfizetni, csakhogy idén az össztermésen belül magas a takarmánybúza aránya, így a minden paraméterükben kimagasló tételeket nehéz találni. Az átlagos minőségű étkezési búzáért a MOSZ információi szerint tonnánként 55-65 ezer forintot kínálnak a vevők, a takarmánybúza ára pedig 50 ezer forint körül alakul. 

A kukorica centrumára 55 ezer forint, ettől lefelé és fölfelé is néhány ezer forinttal térnek el az ajánlatok.

Az átlagos terméssel ez az ár biztosan veszteséget jelent – nyomatékosította a MOSZ szakértője. 

Így viszont a szántóföldi növénytermesztők számára gyászos év az idei, hiszen a kukoricához hasonlóan a búza és az árpa is veszteséget hozott. Csősz szerint, aki tud, most raktározni fog, és folyamatosan, kisebb tételekben próbál értékesíteni, hogy a gazdálkodásban a következő munkafolyamatok finanszírozására legyen pénze – persze, ha van helye a termény betárolására.

A gazdálkodók számára keserű tapasztalat, hogy az uniós intézkedés lejárta után hiába hosszabbította meg a magyar kormány az ukrán gabona importstopját, a helyzet szeptember 15. után sem változott, sőt, talán kicsit rosszabb is lett.

Aratás: a búza mennyisége és minősége is elmarad a várakozásoktól

Még nagyobb baj, hogy továbbra is fenyeget az ukrán gabona dömpingje.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.