Létrehozták a magyar üldözőhivatalt, szokatlanul erős jogosítványokat kap és a vezetője miniszterelnöki fizetést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés kedden 143 igen szavazat mellett hagyta jóvá az NVVH felállítását, miután nem tartotta fenn a hivatal létrehozásáról szóló T/357. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A szervezet célja, hogy feltárja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit.
A hivatal alkotmányos alapját az Alaptörvény tizenhetedik módosításának 42. cikke teremtette meg. Az új rendelkezések szerint az NVVH független szervezetként közreműködik az igazságszolgáltatásban, nyomozati jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet, valamint közvagyon-visszaszerzési és -védelmi feladatokat láthat el. A hivatal felállítása körül már hosszú hetek óta parázs vita folyik, a feszült hangulatot pedig jól példázza, hogy
a Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt politikai rendőrségének nevezte az NVVH-t.
Rendkívül széles jogköröket kap az új hivatal
Az NVVH nem csupán adatgyűjtő vagy jelentéskészítő ellenőrző szerv lesz. Egyetlen szervezetben kapcsolja össze
- a közpénzügyi kockázatelemzést,
- a vagyonvizsgálatot,
- a vállalatok feletti ideiglenes felügyeletet,
- a közérdekű perindítást,
- valamint bizonyos büntetőügyekben a nyomozást és a vádképviseletet is.
A hivatal feladata a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása , azonosítása és visszaszerzése.
Az NVVH vizsgálhatja a közbeszerzésekhez, koncessziókhoz, állami és uniós támogatásokhoz, állami vállalatokhoz, közfeladatok finanszírozásához, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntésekhez kötődő pénzmozgásokat, szerződéses láncokat és tényleges tulajdonosi kapcsolatokat.
A közvagyon fogalma azonban törvényileg nincs szűken behatárolva, ide tartozik az önkormányzatok közvetlen tulajdona, valamint az általuk ellenőrzött társaságok, továbbá az állami vagy önkormányzati részvétellel létrehozott alapítványok vagyona, a költségvetési előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok is.
A hivatal vizsgálhatja a korábban közvagyonnak minősülő vagyonelemeket, valamint a lezárt, folyamatban lévő és tervezett uniós projekteket is.
Ugyanakkor a hivatalnak nincs hatásköre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybanki alapfeladataihoz köthető tevékenységekre.
Célpontban az állami beruházásokra specializálódott cégek
Amennyiben egy vállalat az előző öt éves periódus valamelyik pénzügyi évében bevételeinek legalább 75 százalékát közbeszerzésekből, koncessziókból, állami vagy uniós támogatásokból, illetve állami forrású vagy államilag garantált hitelekből szerezték, az automatikus vizsgálatot vált ki.
A vizsgálat hat hónapig tarthat, de bizonyos esetekben legfeljebb másfél évre meghosszabbítható.
A hivatal adatokat és iratokat kérhet be, helyszíni ellenőrzést végezhet, az együttműködés megtagadásáért pedig magánszemélyekre legfeljebb 50 millió, szervezetekre legfeljebb 5 milliárd forintos bírságot szabhat ki.
Amennyiben felmerül a vagyon elvonásának lehetősége, akkor az NVVH felügyelet alá helyezheti a vállalatot, a kijelölt felügyelő pedig ellenőrizheti a számlákat és szerződéseket, jóváhagyáshoz kötheti a pénzügyi döntéseket, egyes esetekben pedig a cég legfőbb döntéshozó szervének jogköreit is gyakorolhatja.
Nyomazhat és vádat is képviselhet
Az NVVH a saját hatáskörébe tartozó bűncselekményeknél ügyészi szervként járhat el. Nyomozást folytathat, vádat emelhet és képviselheti a vádat a bíróság előtt.
A vádemelés előtt más nyomozó hatóságtól vagy az ügyészségtől is magához vonhat ügyet, ha megítélése szerint így hatékonyabban érvényesíthető az állam büntetőigénye vagy a vagyonvisszaszerzés. A hatáskörbe vonás ellen nincs külön jogorvoslat, és az ügyészség később nem veheti vissza az eljárást.
A hivatal mindemellett polgári és közérdekű pereket is indíthat.
Magyar Péter és kormánya ugyan több alkalommal kommunikálta, hogy a hivatal húsz évre visszamenőleg vizsgálja majd az állami pénzek felhasználását, azonban a törvény nem állapít meg általános visszamenőleges időszakot, valamint nem írja felül az elévülést, a jóhiszemű harmadik személyek jogait vagy a büntetőjogi visszaható hatály tilalmát.
Eltérő álláspontok
A kormány szerint a korábbi elszámoltatási kísérletek azért vallottak kudarcot, mert az ehhez szükséges jogosítványok különböző szerveknél voltak, ezt a széttagoltságot az új hivatal pedig felszámolja. Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki párt,
a Fidesz szerint az NVVH a mindenkori parlamenti többség által irányítható pártügyészséggé válhat.
A Fidesz szerint a széles jogkörök miatt a hivatal akár politikai célszemélyek, vagy gazdasági szereplők megfélemlítésére is alkalmas lehet, továbbá rámutat, hogy
a vizsgálati intézkedések többségével és az ügyek saját hatáskörbe vonásával szemben nincs önálló jogorvoslat.
A keddi parlamenti szavazás után Boka János a Fidesz frakcióvezetője egyenesen politikai rendőrségnek nevezte a hivatalt.
A Tisza Párt az alkotmányos intézmények vezetőinek és politikai ellenfeleinek kiiktatását követően most a teljes magyar társadalom felett hoz létre egy új erőszakszervezetet. Az új ÁVH ezután mindenkit megfigyelhet, eljárás alá vonhat és bárkit tönkretehet. Magánemberek és cégek vagyona is a politikai bosszú és elrettentés célpontjává válhat
− írta Bóka egy Facebook-bejegyzésben.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat elfogadásával egy a hajdani Államvédelmi Hatóság (ÁVH) jogköreivel megegyező jogokat birtokló hivatalt hoztak létre
− erősítette meg Bóka János szavait Szűcs Gábor kedden a Parlamentben.
Mindeközben több civil szervezet is kifogásolta az NVVH működését. A Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Transparency International erősebb bírói kontrollt, világosabb jogorvoslatot, pontosabb hatásköri szabályokat és jobb bejelentővédelmet sürgetett.
A vezető személye lehet az indikátor
A hivatal elnökét és négy elnökhelyettesét az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság javaslatára, kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés hat évre. Újraválasztásuk kizárt. Az elnök havi bruttó illetménye a bírói illetményalap hétszerese, jelenleg 5,02 millió forint, az elnökhelyetteseké pedig annak 5,5-szerese, 3,94 millió forint, emellett miniszteri, illetve közigazgatási államtitkári juttatásokra is jogosultak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az NVVH elnöke közel a miniszterelnök illetményével megegyező összeget vihet haza minden hónapban.
Mivel mind az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságban, mind a parlamentben kétharmados Tisza-többség van, ezért gyakorlatilag kizárólag a kormánypártnak van beleszólása a kiválasztási folyamatba. Ebből következik, hogy az NVVH elnökének személye erősen indikálja majd, hogy valóban egy független felügyeleti szerv létrehozása-e a cél, vagy sokkal inkább a politikai ellenfelek nyomás alá helyezése élvez majd prioritást.
