Nagy István: a magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk

Milyen szempontok alapján választották ki, mely területeken írják ki jövőre a pályázatokat? Melyek a kiemelt területek? 

Az előzményekről azért érdemes elmondani, Európában egyedülálló módon a magyar kormány úgy döntött, hogy a jelenlegi kihívások – a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az elhibázott szankciók, a tavalyi történelmi léptékű aszály és az ukrán gabona vámmentessége – közepette is a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozással támogatja a hazai gazdálkodókat. Ez módot ad a magyar mezőgazdaság modernizálására és versenyképességének növelésére. Hangsúlyoznám, hogy ezek a kihívások egyben lehetőséget is hordoznak magukban, mégpedig arra, hogy 21. századi, modern, versenyképes mezőgazdaságot építsünk, továbbá a finanszírozás előremutatóan járuljon hozzá környezetünk minőségének a hatékonyabb megőrzéséhez is. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk. A pályázatok megalkotásánál a fontos szempont a hozzáadott érték növelése a mezőgazdaságban, a jövedelmezőség és a versenyképesség erősítése. Az új támogatási rendszer keretében több, a KAP Stratégiai Tervvel összhangban lévő új intézkedést és támogatási formát választottunk ki. A 69 felhívásból álló 2024-es pályázati menetrendet a korábbi gyakorlattal ellentétben előzetesen közzétesszük a tervezhetőség és a kiszámíthatóság érdekében. Az év elején elsősorban az erdőgazdálkodási és zöldcélú pályázatokat hirdetjük meg, amelyek hosszú távú hatásúak. Ezt követően pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat célzó felhívások következnek. A termőföld értékének megőrzése is rendkívül fontos, így érkeznek majd a földhasználattal kapcsolatos pályázatok is.

Beruházásokra, illetve zöldcélokra milyen összeget terveznek fordítani? Ezeken a területeken mik a prioritások? 

A 2027-ig rendelkezésünkre álló 2900 milliárd forintból legalább 1500 milliárdot gazdaságélénkítésre, 1000 milliárdot pedig zöldcélokra szánunk. Fontos, hogy a támogatások folyamatosak és jól tervezhetők legyenek a gazdálkodók számára. Az építőipar túlterheltségének elkerülése és a költségek mérséklése érdekében nem egyszerre tervezzük felhasználni az összes forrást, a támogatási kérelmek benyújtására így a következő években is lehetőség lesz. A források az ültetvénytelepítést, a növényházak létesítését, az állattenyésztési telepek modernizálását, az új telepek építését, a takarmányszárítók és -feldolgozók létesítését, valamint az ehhez kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását segítik. A precíziós gazdálkodást támogató pályázatok 2024 második felében jelennek majd meg. Erőfeszítéseinknek köszönhetően már most is jelentős fejlesztések valósulhattak meg. Számtalan példával is élhetnék, ám most kiemelném az utóbbi napok egyik sikertörténetét, a Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt. projektjét, amellyel nemzetgazdasági léptékben is jelentősnek mondható, új gabonatisztító és -tároló technológiai kapacitás jött létre. Az immár 70 éves múltra visszatekintő cégcsoport beruházása is mutatja, hogy a hagyományok megőrzése mellett a folyamatos innováció és fejlesztés elengedhetetlen.

Mennyire felkészült az intézményrendszer, milyen elbírálási határidőkkel számolhatnak a pályázók? 

A menetrend egyes egyedi részelemeiben a külső körülmények miatt esetleg kismértékben módosulhat, de egyértelműen zsinórmértékként szolgál az Agrárminisztérium következő egyéves támogatáspolitikai munkájában. A meghirdetés tervezett időpontja azt jelenti, hogy ekkor legalább a pályázati felhívást vagy támogatási jogszabály tervezetét társadalmasítás keretében nyilvánosságra kívánjuk hozni. A támogatási kérelmek beadása általában a végleges kiírás megjelenése után 30-60 nappal kezdődhet meg. A támogatási konstrukciók esetében széles körű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint bevonjuk őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe. Az érdekünk az, hogy az szabályozási keretében és a Stratégiai Tervünk elfogadása során szabott feltételek között a lehető leginkább a magyar szakmai prioritások érvényesüljenek. Építünk a 2021–2022. év pályázati csomagjainak megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és visszajelzésekre. Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés a végéhez közeledik. Az a célunk, hogy a pályázati források minél hamarabb eljussanak a gazdálkodókhoz.

Az új KAP-ban például a generációváltás is kiemelt terület. Milyen támogatási formák és források állnak rendelkezésre ennek ösztönzésére?

A generációváltás kérdése kiemelten fontos a mezőgazdaság jövője szempontjából, nálunk pedig különösen az, figyelembe véve a magyar agrárnépesség elöregedését. A KSH adatai szerint a gazdálkodók több mint 30 százaléka 65 évnél idősebb. A korábbi Vidékfejlesztési Programban már jelentős változásokat vezettünk be a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásában, elősegítve ezzel az új generáció mezőgazdasági vállalkozásainak létrejöttét. A Fiatal Gazda tematikus alprogramon keresztül a beruházásokhoz a 40-50 százalékos alaptámogatáson felül további 10 százalékpontos többlettámogatást nyújtottunk, amelynek keretében több mint 71 milliárd forintot ítéltünk oda 2400 pályázónak. Emellett A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása című pályázat keretében 1271 fiatal gazda projektjét támogattuk, összesen mintegy 16 milliárd forint értékben. Az új agrártámogatási ciklusban pedig tovább bővítjük generációváltás előmozdítását segítő lehetőségeket. Megmarad a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott induló támogatás és a beruházási típusú támogatásokhoz való hozzájutás, ahol a korábbi 10 százalékos többlettámogatást 15 százalékra növeljük. 

Menetrendünk szerint az ilyen törekvéseket célzó felhívások megjelenésére a gazdálkodók jövő júliusban számíthatnak majd.

Mikorra várható, hogy a támogatások hatása érzékelhető lesz, és milyen konkrét célkitűzéseknek kell megfelelniük?

Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdálkodók, termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számára bőséges eszköztár álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassanak a piaci körülmények gyors változásaira. A kormányzat és az agrárközösség együttműködésének köszönhetően az elmúlt években kiemelkedően javult a hazai agrárszektor hatékonysága. Az EU tagállamai között az 5. legnagyobb fejlődést értük el. Ez az elmúlt 13 év tudatos építkezésének az eredménye, hiszen a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra. Kézzel fogható célokat tűztünk ki: 2030-ra szeretnénk elérni, hogy az agrárium termelékenysége másfélszeresére, a hozzáadott érték kétszeresére növekedjen, és az exportérték 50 százalékos növekedéssel elérje a 15 milliárd eurót. 

Az új támogatási intézkedések és célkitűzések hatásait már a következő néhány évben érezni fogjuk. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük ezeket kormányzati és szakmai szinten egyaránt. Közben persze nem tévesztjük el a fő célt, mégpedig a magyar vidék élhetőségének fejlesztését, a magyar lakosság számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosítását, hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradjon Európa szívében.