Augusztusban 32 milliárd forint áramlott ki a hazai befektetési alapokból, a nyár végén 7135 milliárd forintot mutatott az alapokban lévő állomány a Magyar Nemzeti Bank aktuális statisztikája szerint. A kezelt egy hónap alatt mintegy fél százalékkal mérséklődött, ami szinte teljes mértékben a befektetők tőkekivonásának tudható be, mivel az árfolyamváltozáson elkönyvelt 13 milliárd forintnyi veszteséget kompenzálta a devizaárfolyam-változáson realizált 14 milliárdos nyereség.
A nyáron 210 milliárd forint értékben váltottak vissza a befektetési jegyekből, a mintegy 3 százalékos kiáramlást az eszközök felértékelődése sem tudta kompenzálni: a hozamokkal és az árfolyamnyereséggel együtt 118 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona az elmúlt három hónapban. A júniusban bevezetett új lakossági tehát jelentősen átrendezte a befektetési alapokban tartott megtakarításokat. Az ötéves időtávon átlagosan 4,95 százalékos kamatot kínáló Pluszból (MÁP+) 1800 milliárd forintért vásárolt a lakosság a nyár végéig, sokan a befektetési jegyeiket eladva jutottak szuperállampapírhoz.
A MÁP+ júniusi bevezetésének legnagyobb vesztesei az ingatlanalapok voltak, ezekből 118 milliárd forint távozott június–augusztus között. A továbbra is legnépszerűbbnek számító ingatlanalapok tőkekiáramlása jelentősen fékeződött a nyár végére, a júniusi 39 és a júliusi 70 milliárd forinttal szemben már csupán kilencmilliárd forintot vettek ki a befektetők. Augusztusban a jócskán mérséklődő tőkekivonás mellett a befektetési jegyek árfolyamán és a devizaárfolyamán is nyertek az ingatlanalapok, és május után ismét pozitív mérleggel, hatmilliárd forint bővüléssel zárt az állomány.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
