BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyar hirdetések külföldön: a kevés is drága

Az állami intézmények költik el a legtöbb pénzt külföldi hirdetésekre, de a részvényeseik tájékoztatása vagy befektetők keresése céljából jelentős értékben vásárolnak magánvállalatok is hirdetési felületeket külföldi lapokban. A magyarországi hirdetők lehetőségeit korlátozza, hogy a világszerte ismert médiumok hirdetési tarifái a hazai árak legalább nyolc-tízszeresére tehetők.

A befektetők Magyarországra csábítására, illetve az ország imázsának javítására törekvő állami intézmények költik el a legtöbb pénzt hirdetésekre külföldi lapokban. A sorban a második helyt foglalják el a nagyvállalatok hirdetései, amelyek általában a részvényeseket tájékoztató céges hírek -- mondta Hetényi László, a hirdetésszervezéssel foglalkozó Ad-Box Kft. ügyvezető igazgatója. A kereskedelmi bankok külföldi hirdetési kedvének, majd a privatizációs tenderfelhívások számának csökkenése után a kisrészvényesek iránti kommunikáció mellett a bizalomgerjesztő-figyelemfelkeltő hirdetések jellemzőek a magyarországi vállalatok külföldi hirdetéseire, de előfordul, hogy valamely cég negyedéves jelentéseit teszi közzé, szintén imázsjavító céllal -- összegezte tapasztalatait a Financial Times magyarországi képviselője. Sáringer Tibor elmondta: a lapban minden év novemberében megjelenik egy Magyarország-melléklet is, s ebben általában a külföldi partnereket kereső cégek vásárolnak reklámfelületeket.



Egészen más gyakorlat jellemzi a Népszabadság hirdetésszervezését, amely németországi tulajdonosának magazinjait kínálja. Ezekben a lapokban elsősorban az üdültetéssel és a Balaton környéki ingatlanok közvetítésével foglalkozó vállalkozások vásárolnak hirdetési felületeket.



Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy magyarországi megrendelő cége termékeit próbálja meg népszerűsíteni külföldi újságokban. Ennek -- az Ad-Box ügyvezetője szerint -- az az oka, hogy a kis- és közepes nagyságú vállalatoknak erre nincs pénzük, míg a Magyarországon jelen lévő multinacionális társaságok általában anyacégeiken keresztül intézik termékeik reklámozását.



A nagy külföldi lapokkal -- például Newsweek, Handelsblatt -- kapcsolatban álló Ad-Box Kft.-nél a magyarországi megrendelők évente 400-500 millió forint értékű külföldi hirdetést vásárolnak, ami -- a cég ügyvezető igazgatója szerint -- viszonylag kevés reklámfelület megvásárlására elég, mert a gyakran többmilliós példányszámban megjelenő, jól behatárolható olvasóközönséget a hátuk mögött tudó lapok hirdetési tarifái a hazai árak 8-10-szeresét is elérik. Például egy egész oldalas hirdetés ára az 1,9 millió példányban megjelenő Wall Street Journalban 150 ezer dollár.



Az Ad-Box ügyvezető igazgatója szerint a rendkívül magas árak ellenére többször előfordult már, hogy állami megrendelők óriási összeget költöttek el hirdetésekre fölöslegesen, mert egy-egy, hirdetési kedvezményeket kínáló akció csábításának engedve ismerethiányból olyan lapokban vásároltak nagy értékű reklámfelületeket, amelyekben a hirdetések az olvasótábor jellege vagy a médium nem megfelelő színvonala miatt nem érhették el célközönségüket.


A multik anyacégeiken keresztül reklámozzák magukat Az állami intézmények költik el a legtöbb pénzt külföldi hirdetésekre, de a részvényeseik tájékoztatása vagy befektetők keresése céljából jelentős értékben vásárolnak magánvállalatok is hirdetési felületeket külföldi lapokban. A magyarországi hirdetők lehetőségeit korlátozza, hogy a világszerte ismert médiumok hirdetési tarifái a hazai árak legalább nyolc-tízszeresére tehetők. Németh I. Gergely-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.