Áfacsökkentés kezdődhet Magyarországon: ezek lesznek az első termékek a boltokban – megszólalt a Tisza-kormány minisztere
Bóna Szabolcs agrárminiszter már az új parlament alakuló ülésének napján világossá tette, hogy a következő időszakban egyszerre nyúlnának hozzá az élelmiszerárakhoz, a földtulajdon szabályozásához és az aszálykezeléshez is. A tárcavezető bejelentette, hogy első körben 5 százalékos áfacsökkentés jöhet a zöldségek és gyümölcsök esetében, miközben társadalmi vitát indítanának a földtörvény teljes újragondolásáról. Bóna szerint az idei év akár a 2022-es történelmi aszályhoz hasonló károkat is hozhat, ezért gyors beavatkozásokra és hosszabb távú vízmegtartási programokra is szükség lesz.
Bóna Szabolcs a Telexnek adott nyilatkozatában azt mondta, az aszály elleni védekezés lehet az egyik legelső intézkedési terület az új agrárvezetés számára. Szerinte a probléma már nem kezelhető kizárólag vízügyi kérdésként, mert a mezőgazdasági szereplőknek is kulcsszerepük lesz a vízmegtartásban. A miniszter hangsúlyozta, hogy gyors megoldások legfeljebb tüneti kezelést jelenthetnek, miközben az ország hosszú távú alkalmazkodási stratégiára szorul – írja az Agrárszektor.
A másik nagy bejelentés az élelmiszerárakat érintheti közvetlenül. A Tisza tervei szerint
első körben a zöldség- és gyümölcstermékek áfáját csökkentenék 5 százalékra.
Ez politikailag és gazdaságilag is érzékeny lépés lehet, mert az elmúlt években az infláció egyik legfontosabb hajtóerejét éppen az élelmiszerárak jelentették Magyarországon. A kérdés ugyanakkor az lesz, hogy az áfacsökkentésből mennyi jut majd el ténylegesen a fogyasztókhoz, és mennyit nyel el a kereskedelmi láncok árazása.
Több magyar termék kell a polcokra
Bóna Szabolcs külön hangsúlyozta, hogy az új agrárirányításban az élelmiszergazdaság kiemelt szerepet kap majd. Szerinte Magyarország élelmiszer-önellátása egyszerre került nyomás alá a klímaváltozás és a gazdasági környezet átalakulása miatt. Ezért a cél nem pusztán a termelés fenntartása, hanem az is, hogy a magyar termékek aránya láthatóan növekedjen az üzletek polcain, miközben rövidebb ellátási láncok épülnek ki.
A leendő agrárminiszter egyik legkeményebb kijelentése ugyanakkor a földtulajdon kérdését érintette. Bóna szerint a jelenlegi földtörvény az elmúlt években sokszor egyéni érdekek mentén módosult. A politikus azt mondta: történelmi lehetőség nyílt arra, hogy széles társadalmi konszenzussal alakítsák újra a szabályozást.
Ennél is fontosabb, hogy nyíltan beszélt a tulajdonviszonyok lehetséges átalakításáról.
Én azt gondolom, hogy a tulajdonviszonyokon változtatni kell
– fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nem akarja előre meghatározni, kiket és milyen mértékben érinthetnek majd a változások.
Ez különösen érzékeny kérdés lehet a magyar agráriumban, mert az elmúlt évtizedben jelentős birtokkoncentráció zajlott le, miközben sok kisebb gazdaság versenyhátrányba került. Egy új földtörvény ezért nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai konfliktusokat is hozhat, főleg akkor, ha valóban hozzányúlnak a jelenlegi tulajdoni struktúrákhoz.
Bóna Szabolcs szerint az egyik legfontosabb különbség az eddigi agrárpolitikához képest az lehet, hogy nagyobb szerepet kapnak a szakmai szervezetek és az ágazati szereplők. Úgy látja, az elmúlt időszakban az agrárpolitika túlságosan központosítottá és politikailag vezéreltté vált, miközben háttérbe szorultak a szakmai szempontok. A leendő miniszter azt mondta: a cél az, hogy az agrárium jövőjéről ne kizárólag politikai döntések szülessenek, hanem a szakma által megfogalmazott igények alapján alakítsák át a rendszert.
