Szélerőművet avatnak Inotán

A Gazdasági Minisztérium (GM) ebben az évben 100 millió forinttal támogatta a megújuló energiaforrások felhasználását célzó fejlesztéseket. Összesen 95 beruházás részesült támogatásban. Szám szerint többségben voltak a lakossági napkollektor-telepítésre vonatkozó kérelmek. Két jelentősebb program volt, a kulcsi és az inotai szélerőmű.
Ez utóbbi helyen 95 millió forintos ráfordítással egy 250 megawattos szélerőművet létesített a Bakonyi Erőmű Rt. A beruházáshoz 20 millió forinttal járult hozzá a GM, a létesítményt ma adják át. A kulcsi, 600 kilowattos szélerőmű létesítése 170 millió forintba kerül, ezt 32,6 millióval támogatták.
Az előkészítő munkát nem számítva két hónap alatt épült fel az első magyarországi szélerőmű a várpalotai hőerőmű szomszédságában. A harmincméteres héjszerkezetű torony tetején a dán Nordex cég által gyártott generátor alakítja át a szél energiáját árammá. Az optimális üzemeléshez 3--25 méter/szekundumos szélsebességre van szükség. Az inotai szélerőműben termelt áramot egyelőre a közeli szenes erőmű saját fogyasztására használják fel. Ennek eredményeként a szenes erőmű károsanyag-kibocsátása csökkenni fog -- tudtuk meg Kovács Zoltántól, a Bakonyi Erőmű Rt. stratégiai igazgatójától. A környezetbarát erőmű építési helyszínének kiválasztásában elsősorban saját szélerősség-mérési adatokat vettek figyelembe, de azt is számításba vették, hogy a néhány kilométerre található tési szélmalmok a század közepén még üzemeltek. A szenes erőműtől mintegy háromszáz méterre felépített szélerőművet újabbak követik, ha a gyakorlatban is beigazolódik a választott helyszín alkalmassága.
Mint Bohoczky Ferenc, a GM szakfőtanácsosa a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, a tavaly elfogadott energiapolitikai irányelvek szerint 2010-re a jelenlegi 3,6-ről legalább 7 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország primerenergia-felhasználásán belül. Jelenleg a megújulók közt -- 72,5 százalékos részesedéssel -- abszolút többségben van a tűzifa, amelynek aránya jelentősen már nem növelhető. Ez azt jelenti, hogy a duplázáshoz meg kellene ötszörözni elsősorban a szél-, a nap- és a geotermikus energia felhasználását. A jelenlegi villamosenergia-törvény (vetv.) szerint a megújuló energiaforrások felhasználásával fejlesztett áramot 100 kilowattos teljesítmény felett kötelezően át kell venni az érintett erőműtársaságoktól. Ez a kötelezettség az új vetv. tervezetében is szerepel, azzal a kitétellel, hogy az árat a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter közösen állapítja meg.
Ez idő szerint mindössze 40 ezer négyzetméternyi napkollektort helyeztek üzembe Magyarországon, ezzel szemben Ausztriában valamivel több mint 2 millió négyzetméternyit. A szakfőtanácsos szerint a lakóházak mellett szállodák, kórházak, s más közintézmények energiaellátásában a mainál nagyobb súlyt kaphatna a napenergia.
A geotermális energia felhasználásának növeléséhez meg kell oldani a vízvisszasajtolást, amelynek eredményeként sem vízügyi, sem környezetvédelmi gondok nem lehetnek, hiszen ez a megoldás sem vízveszteséggel, sem sókibocsátással nem jár.
Az energetikai célú növénytermesztés hozhat még jelentős növekedést. Ehhez azonban meg kell teremteni az energiaerdők, vagy más ilyen célú ültetvények helyi felhasználásának lehetőségét, például kisebb falufűtő művek, kisebb városi hőközpontok formájában.
A megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására szolgáló pályázati rendszer jövőre is megmarad, de bekerül a Széchenyi-tervbe, ami Bohoczky Ferenc szerint azt eredményezheti, hogy a korábbinál nagyobb támogatási keret állhat rendelkezésre. Az energiatakarékossági programokra, s ezeken belül a megújulók arányának növelésére 2001-ben várhatóan 2 milliárd forintnyi állami forrást különítettek el.