Napi 30 milliós Malév-veszteség

A hírek szerint a Malévnak napi 20 millió forint veszteséget okozott a szerelők sztrájkja -- emlékeztetett az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke. Az viszont napi 30 millió fölötti veszteséggel jár, ha működik a cég. Az ÁPV szerint tavaly mintegy 12 milliárd forint vesztesége volt a társaságnak, ez napi 33 millió.
Kovács Kálmán emlékeztetett, hogy az Antall-kormány idején már nehéz helyzetbe került a társaság az elhibázott Alitália-házasság miatt. Ebből az elmúlt kormány alatt nagy áldozatok árán lépett ki 1997-ben -- mondja a Horn-kormány közlekedési minisztériumi politikai államtitkára. Éppen ekkor gyorsultak fel Európában a légiszövetségek tárgyalásai. A Deltával, majd a British Airwaysszel is lehetőség nyílt kitűnő, erős stratégiai partneri szerződést kötni.
Ám az előkészített szerződésektől az Orbán--Torgyán kormány a -- vállalat élén történt személycserék után -- visszalépett. Így a magyar nemzeti légitársaság kívül rekedt a szövetségeken, s egyre rosszabb kereskedelmi helyzetbe került. Bár azóta kiderült, hogy "van élet a szövetségeken kívül is", de ez veszteségekkel jár, s végül a Malév megszűnéséhez is vezethet.
Kovács Kálmán idézte Orbán Viktor kormányfő válaszát Lotz Károly volt miniszter Malévra vonatkozó 1998-as parlamenti kérdésére: "Egy esztendő múlva térjünk vissza erre a kérdésre, nézzük meg, hogy az önök által -- az előbb elmondott -- 2,5 milliárdos veszteséggel átadott cég egy év alatt tudott-e, s ha igen, mennyit javítani pozícióján." Egy nappal ezután az akkori közlekedési miniszter, Katona Kálmán kénytelen volt helyesbíteni Orbán Viktort, a Malévot ugyanis nem veszteséggel, hanem nyereséggel vette át az új kormány. A cég viszont két év múlva már 10-12 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet -- mondta Kovács Kálmán. Ennyit sikerült "javítani anyagi pozícióján".
A kereskedelmi stratégiai pozíciók kapcsán a képviselő emlékeztetett a Malév vezérigazgatójának a közelmúltban megjelent értékelésére. Ebben a vezérigazgató a légiszövetségek súlya növekedéséről számolt be, rámutatva, hogy a Malév védte régi menetrendi struktúráját, holott már más irányba kellene mennie. Három éve még versenyeztek érte a nagy légitársaságok, az egy hónapja lezárult tenderre viszont már egyetlen ajánlat sem érkezett.
Kovács Kálmán sok jóra most sem számít, mondván, a Malévval kapcsolatos előkészített terve, átgondolt stratégiája a mai napig nincs a kormánynak. A cég gazdálkodásáért, az állami vagyon hasznosításáért felelős ÁPV Rt. váratlanul radikális átalakítást, ha kell, új cég alapítását javasolta, vagy 20 milliárd forintos "gyorssegélyt" a működőképesség megőrzését. A képviselő szerint az első az elmúlt 2,5 évben fokozatosan elértéktelenített cég elkótyavetyélését, az utóbbi a Malév lassú -- de elkerülhetetlen -- végét jelentené.
Kovács Kálmán attól tart, hogy az LRI (szaktárcához kerülő) légiirányításra és (az ÁPV Rt.-hez kerülő) repülőtéri igazgatóságra való szétválasztásával az utóbbi vagyonának értékesítéséből finanszírozzák majd a légitársaság veszteségeit. Emlékeztetett, hogy az ÁPV vezetője szerint a Malév rövid távú működőképessége megőrzéséhez 20 milliárd forint azonnali költségvetési garancia kell.