BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Távozással fenyegetőző vállalkozások Győrben

Több -- információnk szerint hazai tulajdonosi körrel rendelkező -- vállalat jelezte a városból való távozási szándékát Győr önkormányzatának az iparűzési és az építményadó magas mértéke miatt. Balogh József polgármester megerősítette lapunk ezen értesülését.

Nem szándékozott megnevezni a kifogásolt mértékű helyi adók miatt távozását felvető vállalkozásokat Balogh József, Győr polgármestere, de hozzátette: a felröppent hírekkel ellentétben például a Graboplast mindössze az adók mértéke miatt reklamált az önkormányzatnál, s nem volt szó a cég távozásáról.
Jancsó Péter, a Graboplast elnök-vezérigazgatója annyit közölt: sérelmezik, hogy a város a költségvetés reformja és a jelenleginél igazságosabb adóztatás helyett a hazai cégek adóterheit emeli. Elsősorban az építményadó növekedése érinti hátrányosan a nagyobb területtel rendelkező vállalkozásokat. (A Graboplast egyrészt a győrinél kedvezőbb helyi adó miatt választotta néhány évvel ezelőtt Tatabányát PVC-padlóüzeme felépítéséhez.)
A távozással ugyan nem fenyegetőző Rába Rt. is kifogásolja az adómértékeket, úgy ítélve meg: nem egészséges folyamat, hogy az éves építményadó három év alatt a négyzetméterenkénti 100 forintról 700-ra emelkedett. A Rába tavaly összesen 439 ezer négyzetméter építmény után fizetett 175 millió forint adót.
Nagy Árpád, Győr önkormányzata adóirodájának vezetője elmondta, az iparűzési adó mértéke a kereskedelmi hitelintézetek és a biztosítótársaságok számára 2 százalékos volt 2000-ben, minden más ágazat szereplői, így a szolgáltató-, továbbá a termelőcégek is 1,9 százalékot fizettek. Az idén ezt az adómértéket hozta egy szintre, egységesen 2 százalékra a város. Míg Győr tavalyi bevétele iparűzési adóból nem egészen 3,6 milliárd forintot tett ki, addig az idei terv némiképp meghaladja a 3,8 milliárdot.
2000-ben Győr építményadóból származó bevétele 740 millió forint volt, az idei terv pedig meghaladja az 1,2 milliárdot. Ezen adó mértéke tavaly a vállalkozásoknak évente négyzetméterenként 400 forint volt, de például a kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltetők ennek csupán a felét fizették. Az idén ez az adómérték egységesen 900 forint évente négyzetméterenként, amelyből a város különféle kedvezményeket ad, így például az előbb említett kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői 600 forint kedvezményre jogosultak. A 200 négyzetmétert meg nem haladó, vállalkozási célra használt helyiségek esetében a kedvezmény 50 százalékos. A 200 négyzetmétert meghaladó helyiségek után pedig 200 forint a kedvezmény.
Pintér István, a Győr megyei iparkamara elnöke elmondta, hogy a testület még az adóemelés megszavazása előtt kifejtette a véleményét, mely szerint hosszabb távon nem szerencsés, ha a város a problémáit a vállalkozások erőteljes adóztatásával próbálja megoldani. Az elnök szerint a kamarának ugyancsak jelezte néhány -- zömmel hazai -- vállalkozás, hogy kilép a testületből, ha az nem tudja elintézni a helyi adók mérséklését. Pintér az országban szinte példa nélkülinek nevezte az ennyire magas helyi adókat.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.