A vezető európai villamosenergia-ipari társaságok szinte kivétel nélkül jelezték érdeklődésüket a CEZ és a vele együtt privatizálandó hat regionális áramszolgáltató iránt. Az előzetes hírek szerint az állami erőművi társaság piaci értéke 1,2 milliárd dollár, a kormány azonban legalább 4 milliárd dollárt szeretne kapni a 67 százalékos részvénycsomagért. Az Électricité de France, az International Power, a British Energy, az RWE, az amerikai AES és az olasz Enel is kinyilvánította vásárlási szándékát.
A tavaly 52,7 milliárd koronás (37,145 CZK = 1 USD) forgalommal 5,4 milliárd koronás adózás előtti eredményt produkáló CEZ iránti komoly érdeklődést a szakemberek az erőmű portfóliójával magyarázzák. Ebbe -- a temelíni nukleáris áramtermelő telep mellett -- 10 fosszilis tüzelőanyaggal (szén, olaj, földgáz) üzemelő erőmű, 13 víz-, 3 szél- és 1 naperőmű is tartozik. A CEZ nyugat-európai áramexportja igen jelentős, aminek az értékét növeli, hogy az EU-tagországokban uralkodó komoly kapacitásfelesleg ellenére is jelentős mennyiséget tudnak értékesíteni.
Az erőműtársaság privatizációs tanácsadójának kiválasztott Deloitte & Touche-hoz szeptember 10-ig kell eljuttatniuk az érdeklődő befektetőknek előzetes ajánlataikat.
Hasonlóan rövid határidőt hagytak a "nevezésre" a Transgas és a vele együtt értékesítendő nyolc gázszolgáltató esetében is. Szeptember 7-ig erősíthetik meg hivatalosan érdeklődésüket a tanácsadóként közreműködő ABN Amrónál. A csehek a gázipari cégekért is legalább 2 milliárd dollárt szeretnének kapni. Nem elhanyagolható szempont, hogy a -- 49 milliárd koronás bevétele mellett 1,4 milliárd koronás nyereséget produkáló -- Transgas birtokában van (többek között) egy, Oroszországot Nyugat-Európával összekötö tranzitvezeték. A gáztranzit egyébként tavaly önmagában 8,6 milliárd koronás nyereséget eredményezett, amit azonban a belföldi gázértékesítés 7,3 milliárd koronás vesztesége majdnem lenullázott. A Transgasért várhatóan két konzorcium száll majd versenybe, a Gaz de France a Ruhrgaszal szövetkezett, a Snam az RWE-vel és a Wintershall-lal társult.
Az állami vagyonügynökség közlése szerint a tanácsadóknak legkésőbb december 14-ig kell a legjobb ajánlatot kiválasztani, a kormány ugyanis még a júniusban esedékes általános választások előtt szeretné lezárni a tranzakciókat.
Ugyanakkor az elemzők és befektetők körében is komoly bírálatok érték a kormányt, amiért egy-egy csomagban tervezi privatizálni az áram- és gázipar meghatározó társaságainak többségi tulajdonrészeit. A módszert ellenzők szerint ezzel eleve kizárják a komoly verseny lehetőségét, figyelmen kívül hagyva a jelenlegi tulajdonosok érdekeit. Mások szerint viszont elképzelhető, hogy a 2003-ra tervezett liberalizációt megelőzően a kormány igyekszik az elérhető legnagyobb bevételt elérni. A picnyitást követően a hálózatok szabad hozzáférése értelemszerűen csökkenti az állami energetikai cégek értékét.