Sörétessel lőtték lábon a medvét: Putyint az egyik legnagyobb szövetségese támadta be durván – eljön a teljes átrendeződés?
A nyugati szankciók új hulláma érezhetően átrendezte a török olajpiacot: az ország legnagyobb finomítói egyre több nem orosz olajat vásárolnak, hogy elkerüljék az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság korlátozásainak hatásait. A török olajipar lépései az indiai importstratégiához hasonló mintát követnek – ez is mutatja, hogy a Moszkvára nehezedő nyugati nyomás már a legnagyobb partnerországok energiaellátását is átalakítja.
A két legfontosabb török finomító, a SOCAR Turkey Aegean Refinery (STAR) és a Tupras jelentősen mérsékelte az orosz olaj felhasználását. A SOCAR, mely az azeri állami olajtársaság leányvállalata, decemberre négy új szállítmányt vásárolt Irakból, Kazahsztánból és más nem orosz termelőktől.
A szállítmányok napi 77–129 ezer hordó közötti mennyiséget tesznek ki,
ami lényeges visszalépés az októberi és szeptemberi adatokhoz képest, amikor a STAR teljes, 210 ezer hordós napi feldolgozási mennyisége szinte kizárólag orosz eredetű volt – számolt be róla a Reuters.
A források szerint a most beszerzett egyik tétel a kazah KEBCO-olaj, mely minőségében megegyezik az orosz Urals típusú nyersolajjal, ám hivatalosan nem Oroszországból származik – így megfelel a szankciós szabályoknak. A STAR idén eddig mindössze egy hasonló kazah szállítmányt vásárolt, ami jól mutatja a váltás gyorsaságát.
Még nem váltották le teljesen az orosz olajat
A Tupras, Törökország legnagyobb finomítóvállalata, szintén növeli nem orosz olajvásárlásait, különösen az iraki forrásból származó fajtákét, melyek technikailag hasonlóak az Urals típushoz. A cég két finomítót működtet az országban, és iparági információk szerint az egyiket rövid időn belül teljesen leválasztja az orosz kőolajról, hogy fenntarthassa üzemanyagexportját az Európai Unió felé, a szankciók megsértése nélkül. A másik üzem viszont egyelőre tovább dolgozik orosz olajjal.
A Tupras már az év elején megkezdte az importforrások diverzifikálását:
- első alkalommal vásárolt brazil nyersolajat,
- és november elején várja második angolai szállítmányát, egy Mostarda-tételt.
Ezzel párhuzamosan az iraki behozatal is meredeken nőtt: novemberben várhatóan 141 ezer hordó érkezik naponta, szemben az októberi 99 ezerrel és az idei átlagos 80 ezerrel.
A független adatszolgáltató Kpler szerint Törökország január és október között átlagosan 669 ezer hordó kőolajat importált naponta, melynek 47 százaléka orosz eredetű volt. Ez ugyan még mindig jelentős arány, de már csökkenés a tavalyi évhez képest, amikor az orosz olaj részesedése meghaladta az 57 százalékot.
Újabb ország támadta hátba Putyint
A nemzetközi szankciók új hulláma érzékenyen érintette az orosz olajexportot: a görög hajótársaságok – melyek eddig a nyugati kikötőkből induló orosz nyersolaj harmadát szállították – tömegesen vonulnak ki az üzletből. A döntés hátterében az Egyesült Államok új szankciós intézkedései állnak, melyeket Donald Trump kormánya vezetett be az orosz olajipari óriások, a Rosznyefty és a Lukoil ellen.
Az Ekonomicsna Pravda szerint a görög tankerflotta az elmúlt hónapokban még havi 10-20 millió hordó orosz olajat szállított külföldre, ám október végére ez a volumen gyakorlatilag a töredékére esett vissza. A görög hajótulajdonosok óvatosabbá váltak, mivel az új amerikai korlátozások pénzügyi és biztosítási kockázatokat is jelentenek, és egyre nehezebb a fizetések lebonyolítása a szankcionált cégekkel.
