Itt az igazság az erős forintról: nagyon más a valóság, mint amit egyes elemzők állítanak
„Leegyszerűsített, vágyvezérelt értelmezés, hogy a kormányváltás esélye miatt erősödik a forint” – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az elmúlt hetekben több értelmezés is megjelent a nyilvánosságban a forint folyamatos erősödéséről. A hazai fizetőeszköz árfolyama az év eleje óta az euróval szemben több mint 5 százalékot, a dollárral szemben pedig mintegy 15 százalékot erősödött, amivel bekerült a világ legjobban teljesítő devizái közé. Az erős forint kifejezetten jót hír az importőröknek és a fogyasztóknak a magasabb inflációs közegben, viszont kevésbé örömteli az exportőröknek.
Erős forint: az elemző szerint a piac a Tiszának örülne, Orbán is reagált
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hétfőn egy sajtóeseményen a forint mostani teljesítményét azzal magyarázta, hogy a piac jobban örülne egy Tisza-kormánynak, aki a Európai Unióval sokkal barátibb kapcsolatot ápolna, mint a jelenlegi kormány, ezért a választás után nagy valószínűséggel az uniós források is megindulhatnának Magyarországra, akárcsak Lengyelországban a Jog és Igazságosság bukása után.
Orbán Viktor miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a K&H elemzőjének okfejtését, a kormányfő kedd reggel egy Facebook-posztban azt írta: „leadták a rendelést. Tegnap egy belga nagybank vezető elemzője is beszállt a kormányellenes kórusba. Magyarország már régóta csípi a nemzetközi bankvilág szemét. Az a bajuk, hogy a bankadóval bevontuk őket a közteherviselésbe. Ezért ekéznek lépten-nyomon.” Szerinte azt várják a következő kormánytól, hogy csökkentse a gazdasági támogatásokat, vegye el a 13. havi nyugdíjat és felejtse el a 14. havit, vezesse ki a három- és kétgyermekes anyák adómentességét, csökkentse a sport- és kulturális támogatásokat és szántsa be a 3 százalékos hitelprogramot.
Leegyszerűsítő és vágyvezérelt narratíva
Regős Gábor is úgy véli, hogy a helyzet annál némileg összetettebb, mint amit állított a K&H elemzője.
A fenti narratívát kicsit leegyszerűsítőnek, vágyvezéreltnek érzem
– fogalmazott az elemző, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választások eredményéhez kapcsolódó bizonytalanság semmiképpen nem tesz jót a forintnak, és a választásokhoz kapcsolódó ígérgetések sem segítik az árfolyamot. Azt elismerte, hogy valóban kedvező lehet külföldi befektetői szemmel az EU-val való jobb viszony, a hazánknak járó, de a bizottság által visszatartott forrásokhoz való hozzáférés nagyobb esélye. Azonban úgy véli, hogy a választás és az esetleges kormányváltás eseménye több, egymással ellentétes hatást fejt ki. „Tehát nem ezt gondolom a forint erősödésének elsődleges okának, sőt, még a másodlagosnak sem” – vágta rá a közgazdász.
Valójában a jegybank szigorúsága miatt erősödik a forint
Regős szerint a forint árfolyamának stabilizálódása és erősödése több tényezőnek köszönhető. A legfontosabb ezek közül a monetáris politika.
Az új jegybanki vezetés a korábbival szemben hangsúlyt fektet a forint stabilizálására, ami persze segíti az infláció letörését is. Ez már megjelent Varga Mihály tavaly decemberi bizottsági meghallgatásán is, aki akkor még miniszterként hangsúlyozta a stabil és kiszámítható árfolyam fontosságát
– emelte ki az elemző, hozzátéve, hogy ezt azóta a gyakorlatba is átültették, csak idő kellett ahhoz, hogy a piaci várakozások is ennek megfelelően alakuljanak, és az idei kamatcsökkentési várakozások kiárazódjanak.
Ennek megfelelően míg az év elején az elemzők többsége még két-három kamatvágást árazott 2025-re – de volt olyan is, aki 4,75 százalékos kamatszintet várt az év végére –, várhatóan lazítás nélkül múlik el az idei év. Eközben viszont a régiós és a nagyobb jegybankok már több kamatvágást hajtottak végre:
- a lengyel alapkamat eddig 1,25 százalékponttal csökkent, és jelenleg 4,5 százalékon áll (ez még csökkenhet tovább a héten).
- a cseh alapkamat az idén 0,5 százalékponttal mérséklődött 3,5 százalékra,
- az Európai Központi Bank 4, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, a betéti kamat 2,0 százalék,
- a Fed kétszer vágott, összesen 50 bázispontot, így az irányadó ráta 3,75–4,00 százalék,
- egyedül a román jegybank nem vágott kamatot, ahol az irányadó ráta továbbra is 6,5 százalék, azaz megegyezik a magyar szinttel, viszont eközben a román infláció a 10 százalékot súrolja, a költségvetési hiány pedig magas.
Valójában tehát a növekvő magyar kamatelőny miatt erős a forint, a befektetők emiatt vásárolják előszeretettel.
Az elemző szerint ezenkívül vannak kevésbé jelentős tényezők is, amelyek erősítik a forintot. Idesorolta a folyó fizetési mérleg többletét, a piac optimistább hozzáállását az orosz–ukrán háború lezáráshoz (amikor a háborúban pozitívabb folyamatok voltak előtérben, az mindig erősítette a hazai fizetőeszközt, még ha nem is történt érdemi előrelépés, békekötés végképp), illetve a régiós fiskális politikai helyzetet. „Az utóbbi alatt azt értem, hogy míg korábban költségvetési szempontból jellemzően Magyarország volt (persze Románia mellett) a régió fekete báránya, tavaly azonban a szlovák, a lengyel és a román deficit is meghaladta a magyart, így régiós pozíciónk mindenképpen javult” – tette hozzá.
A piac elégedett lehet a jegybank és a kormány politikájával
Arra a kérdésre, hogy a piac mennyire elégedett a hazai fiskális és monetáris politikával, az elemző azt mondta, az utóbbival igen, ám talán még mindig nem építette be teljes mértékben a várakozásaiba, hogy most már nem biztos, hogy a forint gyengülésére érdemes mindig spekulálni. A fiskális politikával kapcsolatban azonban szerinte a kép nagyon vegyes. Bár a második negyedéves egyenlege a költségvetésnek kifejezetten kedvező volt, a várakozás mégis inkább az, hogy a választások előtt/után lazítás következik, ezt pedig a piac nyilvánvalóan nem szereti. A gazdaságpolitikai lépéseket, mint a különadók, szerinte a piac sok esetben nem szereti, de már megszokta, és ezek az intézkedések nem jelentenek újdonságot.
Az orosz–ukrán háború lezárása tovább lendíthetne a forint árfolyamán
Mindenképpen – így felelt Regős arra a kérdésre, hogy egy esetleges orosz–ukrán háborút lezáró békekötés tovább erősítené-e a forintot. Szerinte jól látható volt az is, hogy amikor már a békekötés lehetősége felmerült, arra erősödni tudott a forint. A háború közelsége Magyarország számára mindenképpen kockázat és gazdasági szempontból is kedvezőtlen. Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság szintén nem segít a forinton.
Ha tehát megszűnne a háború, és rendeződnének a kapcsolódó geopolitikai feszültségek, akkor mindenképpen tudna tovább erősödni a forint – kérdés persze, hogy ennek bekövetkezése rövid távon mennyire reális
– fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki emiatt úgy véli, hogy a forint további erősödése nem zárható ki, hiszen a hazai monetáris politika az év hátralévő részében várhatóan továbbra is szigorú marad, nem számít kamatvágásra. Egy rossz hír persze mindig gyengítheti a forintot, és itt a legnagyobb kérdőjelet talán az Európai Unióval való viszony, illetve az energiabeszerzéssel kapcsolatos kérdések jelenthetik.
„Ennek alapján tehát az év végére egy 380–385 közötti árfolyamot látok most a legvalószínűbbnek vagy ha valamilyen jelentősebb rossz hír érkezik, akkor 385–390 közöttit. Ez még nem az a szint, ahol az MNB beavatkozna az árfolyam gyengítése érdekében, bár vélhetően az exportáló nagyvállalatok lobbizása a gyengébb árfolyam (és így alacsonyabb bérköltség) érdekében folyamatos lehet” – húzta alá az elemző.
