Korlátlan orosz fűtőolajexport

Az orosz olajtársaságok januárban gyakorlatilag korlátlan mennyiségben exportálhatnának fűtőolajat, miután az energiaügyi minisztérium az év első hónapjára nem határozott meg semmilyen kvótát. Szakértők szerint azonban ez nem eredményezhet érdemi változást a kelet-közép-európai olajtermékpiacon, ugyanakkor nem jelent érdemi megoldást azokra a belföldi ágazati problémákra sem, amelyek a kvótarendszer felfüggesztését szükségessé tették.

Magyarországon jelenleg a közüzemi erőművek beépítési kapacitásának valamivel több mint a felét teszik ki azok a blokkok, amelyekben földgázt vagy fűtőolajat is lehet égetni. Az érintett erőműtársaságok környezetvédelmi, másrészt gazdaságossági okokból a földgázt részesítik előnyben. Van néhány olyan blokk, amely csak olajjal üzemeltethető, a többi esetében azonban meghatározóan gázt használnak.

Kizárólag télen váltanak fűtőolajra, amikor a Mol Rt. a földgázellátás biztonsága érdekében korlátozza ezeknek a szállítását. A jelenleg leginkább elterjedt, magas kéntartalmú, úgynevezett nehézfűtőolaj legfeljebb 2004-ig lesz használható a magyarországi erőművekben - emlékeztettek szakértők a Világgazdaság érdeklődésére.
A Mol Rt.-nél már megtörtént a váltás, hiszen a közelmúltban üzembe helyezett, késleltetett kokszoló révén a nehézfűtőolaj termelése megszűnt, helyére értékesebb üzemanyagok kerülnek ki a maradékfeldolgozó üzemből, többek között alacsony kéntartalmú fűtőolaj, amely azonban értelemszerűen drágább. Mindezek alapján szakmai körökben nem számítanak arra, hogy jelentősen megugrana a fűtőolaj részesedése az áramtermelésben, vélhetően továbbra is főleg tartalék üzemanyagként szolgál majd.

A fűtőolaj az egyik legértéktelenebb olajtermék, ezért csak viszonylag kis távolságra szállítható gazdaságosan - közölték a Világgazdaság érdeklődésére ágazati szakértők. Emlékeztettek, hogy Oroszország - a belföldi igény kielégítését szem előtt tartva - hagyományosan 20 százalékos exportkvótát engedélyez az orosz olajtársaságoknak, így volt ez egészen 2001 végéig. A készleteket azonban felélték, csökkent a belföldi felhasználás - derül ki a Moscow Times beszámolójából - s miközben a viharok miatt a tengeri kikötők nem tudtak teljes kapacitással működni, a finomítókat változatlanul csúcsra járatták, vagyis komoly felesleg képződött.

Az energiaügyi minisztérium részben a készletszint csökkentését kívánta elősegíteni a kvótarendszer felfüggesztésével, ugyanakkor ezzel lehetőséget kívánt teremteni az olajtársaságok számára, hogy a fűtőolajexport felfuttatásával kompenzálják azt a bevételkiesést, amit az OPEC-nek vállalt kőolaj-kitermelési korlátozás miatt kénytelenek elszenvedni.

Orosz szakértőket idézve a Moscow Times szerint azonban a minisztérium jó szándékú lépésének valószínűleg nem lesz komoly hatása, miután a kikötők és a vasúti szállítókapacitások jelenleg is maximális kihasználtsággal üzemelnek,vagyis nem tudnak számottevően nagyobb mennyiségű exportárut felvenni.

Ezért sem számítanak arra a magyar szakértők, hogy az orosz fűtőolajexport korlátozásának átmeneti felfüggesztése felkavarná a térségi piacot. Emlékeztettek, hogy az orosz fűtőolaj a Balti- és a Fekete-tengeren keresztül elsősorban az európai piacokon talált s talál gazdára, miután a vízi szállítás lényegesen gazdaságosabb. Magyarország a százhalombattai késleltetett kokszoló révén a jövőben vélhetően nettó importőrré válhat fűtőolajból, ezt a terméket azonban közelebbről, ukrán vagy fehérorosz finomítókból is be lehet szerezni, ezek közelsége miatt kisebb szállítási költséggel.

Oroszország egyébként tavaly jelentősen növelte fűtőolaj-kivitelét, a Moscow Times szerint 2001 januárjától november végéig mintegy 32,6 millió tonnányit exportáltak, ami valamivel több mint 6 millió tonnával haladta meg 2000 azonos időszakának kivitelét.