Az árnyékpiac ára: milliárdos veszteséget okoz a feketekereskedelem Európában
A feketekereskedelem Európában ma már jóval több annál, mint amit sokan még mindig a klasszikus csempészettel azonosítanak. Nem csupán arról van szó, hogy valaki a határ közelében, pult alól vagy egy autó csomagtartójából árul illegális terméket. Ez a világ mára sokkal szervezettebb, technológiailag fejlettebb és nehezebben követhető, mint korábban bármikor. Ahol megjelenik egy legális piac, ott szinte törvényszerűen megjelennek azok a szereplők is, akik a szabályozott útvonalakat megkerülve próbálnak hasznot húzni belőle.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube-csatornáján:
A dohányipar különösen jó példa erre. A hamis cigaretta és a csempészáru mellett ma már az új típusú nikotintartalmú termékek, például a nikotinpárnák vagy az illegális ízesített vape-ek is jelentős teret kaptak a feketepiacon. Ezeket sok esetben kifejezetten illegális értékesítésre gyártják. A bűnszervezetek nem fizetnek adót, nem tartják be a munkavédelmi, környezetvédelmi vagy egészségügyi előírásokat és gyakran ismeretlen eredetű alapanyagokból állítják elő a termékeket. A fogyasztó így sokszor azt sem tudja pontosan, mit vásárol és annak milyen hatása lehet az egészségére.
Az illegális termékek vonzereje első látásra többnyire az ár. Olcsóbbnak tűnnek, hiszen a feketekereskedők nem fizetik meg az adókat, vámokat, nem költenek ellenőrzött gyártási folyamatokra, minőségbiztosításra vagy biztonsági vizsgálatokra.
Csakhogy az olcsóságnak ára van. Ezt végül a fogyasztó az egészségével, az állam a kieső adóbevétellel, a legális szereplők pedig piaci és reputációs károkkal fizetik meg.
A feketekereskedelem Európában minden iparágat érint
A probléma nem korlátozódik a dohánytermékekre. A hamis ruházati cikkek, parfümök, élelmiszerek, étrend-kiegészítők vagy gyógyszeripari készítmények szintén komoly kockázatot hordoznak. Egy hamis póló festékanyaga bőrirritációt okozhat, egy hamis parfüm allergiás reakciót válthat ki, egy ismeretlen eredetű élelmiszer pedig akár hosszabb távon is károsíthatja az egészséget. A fogyasztó sokszor csak azt látja, hogy kedvezőbb áron jut hozzá valamihez, miközben nem gondol bele abba, milyen gyártási lánc, milyen alapanyag és milyen bűnszervezeti háttér állhat mögötte.
Különösen fontos szerepe van ma az online térnek és a közösségi médiának. Az illegális kereskedelem már nemcsak az utcán zajlik, hanem weboldalakon, hirdetéseken, közösségi felületeken is. Magyarországon például nikotintartalmú termékeket legálisan nem lehet online rendelni, mégis sok fogyasztót megtéveszthet egy magát hivatalos kereskedőnek feltüntető oldal. A hatóságok ugyan folyamatosan dolgoznak ezeknek a felületeknek a blokkolásán, de az új oldalak gyorsan megjelennek, sokszor akár néhány nap alatt.
A közösségi média más módon is erősítheti a kockázatot. Egy népszerű influencer, egy látványos videó vagy egy jól csomagolt történet könnyen hitelesebbnek tűnhet, mint egy szakértői állásfoglalás. A fogyasztók sokszor az első, számukra tetsző információ alapján döntenek, ahelyett hogy több forrásból tájékozódnának.
Pedig érdemes ellenőrizni az állításokat, szakértői véleményeket keresni, sőt akár mesterséges intelligenciát is használni arra, hogy egy témában ellenvéleményeket, forrásokat és kockázatokat mutasson meg.
A feketekereskedelem teljes felszámolása illúzió, de a visszaszorítása nem lehetetlen. Ehhez hatósági fellépésre, nemzetközi együttműködésre, megfelelő szabályozásra és tudatos fogyasztói döntésekre is szükség van. A fogyasztó felelőssége sem elhanyagolható: minden vásárlással dönt arról, hogy legális, ellenőrzött gazdasági szereplőket támogat, vagy olyan hálózatokat finanszíroz, amelyek adót kerülnek el, hamisítanak, és más bűncselekményekhez is kapcsolódhatnak.
