Élelmiszerár-sokkot okozhat az EL Nino: nem csak az érintett gazdák félhetnek, a földeken kezdődik, de a kasszáknál fájhat

Újabb globális élelmiszerpiaci válság közeleg: a meteorológiai előrejelzések szerint 2026 nyarán nagy valószínűséggel kialakul az El Nino időjárási jelenség, amely szárazságot, hőhullámokat, csapadékhiányt, máshol pedig özönvízszerű esőzéseket hozhat. A mezőgazdaság számára ez különösen veszélyes időszak lehet, mert az időjárási sokk egyszerre érintheti a gabonát, a rizst, a pálmaolajat, a cukrot, a kávét és az állattenyésztés takarmánybázisát. A Meteorológiai Világszervezet szerint 80 százalék az esélye annak, hogy 2026 júniusa és augusztusa között El Nino alakul ki, és közel vagy legalább 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy a jelenség novemberig fennmarad. 

A modellek legalább közepes erősségű, de akár erős ciklust is valószínűsítenek. Az El Nino a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői térségének rendellenes felmelegedésével jár. Ez nem egyszerűen helyi időjárási anomália: a légköri áramlásokon keresztül világszerte átírhatja a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat. Tipikusan szárazabb idő jöhet Ausztráliában, Indonéziában, Közép-Amerikában, a Karib-térségben és Dél-Ázsia több részén, miközben Amerika egyes térségeiben a túl sok eső és az áradások okozhatnak károkat.

EL Nino: a válság a földeken kezdődik, a boltokban folytatódhat

Az El Nino mezőgazdasági hatása elsősorban attól függ, hogy a kritikus vetési, virágzási és betakarítási időszakokban mennyi csapadék érkezik. A szárazság visszafoghatja a hozamokat, gyengítheti a legelőket, megemelheti az öntözési költségeket, és drágíthatja az állati takarmányt is. Egy-egy terméskiesés ráadásul könnyen végiggyűrűzhet az egész élelmiszerláncon: a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedelemig.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) friss elemzése szerint az El Ninohoz kapcsolódó mezőgazdasági aszály kockázata különösen magas lehet: 

• a Száhel-övezetben, 
• Dél-Afrikában, 
• Dél- és Délkelet-Ázsiában, 
• Közép-Amerika száraz folyosóján
• és a Karib-térségben. 

Ezekben a régiókban egyes termő- és legelőterületeken 50 százalék feletti az aszály valószínűsége a következő hónapokban.

A legsérülékenyebb országokban a veszély nem merül ki abban, hogy kevesebb termény kerül a piacra. A FAO szerint az ismétlődő El Nino-ciklusok következménye lehet a terméskiesés, az állatállomány pusztulása, a háztartások eladósodása, valamint a víz- és élelmiszerhiány miatti kényszerű elvándorlás is. A 2015–2016-os El Nino több mint 60 millió embert érintett, és 23 országban összesen 5 milliárd dollárnyi humanitárius segítségnyújtási igényt váltott ki.

Rizs, kukorica, búza, pálmaolaj: több fronton jöhet a nyomás

A Moreton Capital Partners szerint a piacok jelenleg alulárazzák az El Nino mezőgazdasági kockázatait. A Bloombergnek nyilatkozó fedezeti alapkezelő (hedge fund) ezért 500 millió dolláros alapot készít elő, amely többek között dél-afrikai kukoricában, malajziai pálmaolajban és ausztrál búzában keresne kereskedési lehetőségeket.

A stratégia mögött az a várakozás áll, hogy az El Nino egyszerre zavarhatja meg több kulcsfontosságú exportőr termelését. Ausztráliában a szárazabb idő a búzatermelést fenyegetheti, Dél-Afrikában a kukoricát, Délkelet-Ázsiában pedig a pálmaolajat és a rizst. India esetében a gyengébb vagy később induló monszun különösen érzékeny kérdés, hiszen az ország a globális rizskereskedelem meghatározó szereplője.

A FAO arra is figyelmeztetett, hogy Indiában a nyári monszun gyengülése veszélybe sodorhatja az esőre alapozott rizs- és kukoricatermesztést. A 2015-ös El Nino idején India kukoricatermése 4 százalékkal, rizstermése pedig 1 százalékkal esett vissza.

A kockázat nem csak a növénytermesztést érinti. Ha a szárazság miatt romlanak a legelők, a gazdák drágábban tudják csak beszerezni a takarmányt, vagy kénytelenek csökkenteni az állományt. Ez később a hús-, tej- és tojástermelésben is megjelenhet, különösen azokban az országokban, ahol az állattartás erősen függ a természetes legelőktől.

Jelentős a fenyegetés, de még semmi sem biztos

A fenyegetés komoly, azonban egyelőre nem biztos, hogy közvetlenül globális élelmiszerár-robbanást okoz. A Reuters korábbi cikke szerint, a világ gabona- és olajosmagkészletei jelenleg viszonylag magasak, ami tompíthatja az El Nino első sokkját. A globális búzakészlet a várakozások szerint ötéves csúcsra, közel 280 millió tonnára emelkedhet, a világ rizstartalékai pedig rekordközelben vannak.

A kukoricakészletek is hároméves csúcsra kerülhetnek, miközben a szójababkészletek alig maradnak el a tavalyi rekordtól. Ez azt jelenti, hogy a világpiac most erősebb pufferekkel rendelkezik, mint a korábbi nagy El Nino-ciklusok idején.

A veszély inkább abban rejlik, hogy a készletek ellenére az országok exportkorlátozásokkal, felvásárlási pánikkal vagy stratégiai raktározással reagálhatnak. Egy ilyen döntéssorozat önmagában is szűkítheti a világpiaci kínálatot, és felhajthatja az árakat akkor is, ha fizikailag még nem alakult ki teljes ellátási hiány.

Ezt az élelmiszeripar egésze megérezheti

Az El Nino nem csupán az alapanyagpiacokat érintheti. A feldolgozóiparban a magasabb gabona-, cukor-, növényiolaj- vagy kávéárak idővel a liszt, a kenyér, az étolaj, a húsipari termékek, az édességek és az italok költségeiben is megjelenhetnek. Különösen érzékenyek lehetnek azok az ágazatok, amelyek egyszerre több időjárásfüggő importterméket használnak fel. A pálmaolaj például az élelmiszeriparban, a kozmetikai iparban és részben az üzemanyaggyártásban is fontos alapanyag. A cukor és a kávé árát szintén erősen befolyásolhatják a délkelet-ázsiai, latin-amerikai vagy afrikai termőterületeken bekövetkező időjárási károk.

A Bloombergnek nyilatkozó Les Finemore szerint egy erős El Nino „drámaian átformálhatja” a globális élelmiszerhelyzetet. Meglátása szerint, a piac jelenleg nagyon rosszul árazza be ezt a kockázatot. Hozzátette:

Magyarországra is begyűrűzhet a hatás

Magyarország közvetlen El Nino-kitettsége csekély. A jelenség európai időjárási hatásai kevésbé egyértelműek és nehezebben jelezhetők előre, ezért nem lehet automatikusan magyarországi aszályt vagy terméskiesést levezetni belőle. Ettől függetlenül tudjuk, hogy a magyar gazdák már évek óta sznevednek a  súlyos aszály és vízhiány miatt.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára tehát inkább a közvetett hatások lehetnek fontosak. A világpiaci búza-, kukorica-, takarmány-, étolaj-, cukor- vagy kávéárak változása megjelenhet az importköltségekben, az állattartók takarmánykiadásaiban és a hazai feldolgozók alapanyagáraiban is. Mindezt tovább súlyosbíthatja, hogy a FAO szerint az energia- és műtrágyaköltségeket már most is sokkal magasabbak a Hormuzi-szoros térségében kialakult ellátási bizonytalanság miatt.

„Az El Nino egy különösen érzékeny pillanatban érkezik” – mondta Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci stratégiájáért felelős vezetője a Bloombergnek. „A globális gazdaság még mindig alkalmazkodik az iráni konfliktus inflációs következményeihez, miközben az ellátási láncok továbbra is sebezhetőek a hónapokig tartó zavarok után” - tette hozzá. Az UBS Group AG szerint a globális kukorica- és búzatermelést, valamint az ázsiai cukortermelést is negatívan befolyásolhatja az időjárási jelenség. India, a világ második legnagyobb cukortermelője szeptember végéig betiltotta az exportot, ami olyan malmok részvényeinek árfolyamát is rontja, mint a Shree Renuka Sugars Ltd. és a Bajaj Hindusthan Sugar Ltd.