Növekvő fogyasztásra kell várnia a reklámszakmának

Az Ecostat a magyar gazdaságban a megrendítő szeptemberi eseményektől gyakorlatilag függetlenül vetít előre változatlan feltételeket, lényegében stagnálást. A rossz sejtelmek ellenére sem összességében a magyar gazdaságot, sem pedig a hazai reklámipart nem sokkolták az USA elleni szeptemberi terrorakciók. Az Ecostat Top 100 konjunktúraindexének értéke 2001 szeptemberében, a tragédia után csupán 2 százalékkal, 58 százalékra csökkent, vagyis az előző év 12 hónapjának 59 százalékos átlagához képest alig változott.
A Világgazdaság a tanulmány alapján Belyó Pál igazgatót kérdezte a rövid távú kilátásokról. Belyó szerint a hirdetési ágazatban akkor adódik lehetőség a kitörésre, ha a vállalatok gazdálkodása javul, illetve ha a lakossági fogyasztás növekszik. Véleménye szerint a 2002. év a takarékosság jegyében telik: a cégek optimalizálnak, így hirdetési költéseiket is visszafogják. A "csöndes" periódust Belyó átmenetinek tételezi: az EU-országok vállalatainak összköltségéből lényegesen nagyobb arányban részesedik a reklám, mint nálunk, és minden a mellett szól, hogy a fokról fokra az alkalmazkodó, felzárkózó magyar gazdaság is átvegye ezt a tendenciát. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az unióhoz való közeledéssel párhuzamosan erősödő verseny is bővítheti a piacot. Véleménye szerint az eszközök oldalán akár már rövid távon számítani lehet a kommunikáció hangsúlyainak eltolódására: az elektronikus médiumok, elsősorban a televíziók reklámtelítettsége hirdetéskerülő magatartást vált ki a fogyasztókból, amit a reklámozók például a direkt marketing módszereivel eredményesen ellensúlyozhatnak.

kommunikáció részesedése Hogyan hatottak a világgazdaság tavalyi, részben drasztikus változásai Magyarország gazdaságára és reklámiparára? A kérdésre a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megrendelésére az Ecostat által készített tanulmány, illetve az annak alapján február elején sorra kerülő szakmai konferencia válaszolhat. VG-Összefoglaló-->