Torzultak a fizetési arányok

Több száz milliárd forinttal kellene nőnie a versenyszféra keresetkiáramlásának az elkövetkező két-három évben ahhoz, hogy a minimálbér-emelés miatt alulról összetorlódott keresetkülönbségek fennmaradjanak - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Rt. az 50 ezer forintos legkisebb kötelező munkabér hatásait vizsgálva. Az emeléssel a kereseti hierarchia felső régiói is torzultak, hiszen míg 2000-ben a versenyszférában tevékenykedő cégek igazgatói átlagosan hétszeresét keresték a minimálbérnek, addig idén négy és félszeresét. Viszont ezeken a szinteken történik meg leghamarabb a bérkorrekció - mondják a kutatók. A vállalkozási szférában átlagosan 53,7 százalékos alapbértöbblet kellene ahhoz, hogy a 2000. évi munkaköri arányokat helyreállítsák.

Jóllehet a nagymértékű minimálbér-emelés mérsékli a hazai kereseti egyenlőtlenségeket és segít felzárkózni az európai kereseti szinthez, a vállalkozások többsége a minimálbér-növelésnek megfelelő mértékű - vagyis 25 százalékos - alapbéremelést nem tudja végiggyűrűztetni munkaköri hierarchiáján. A munkahelyi bérarányok ily módon bekövetkezett nivellálódását az érintettekkel akkor sem lehet elfogadtatni, ha egyébként az emeléssel egyetértenek; a munkavállalók elvárják, hogy a korábban kialakult bérelőnyük megmaradjon.

A deformálódott kereseti arányok a magas élőmunka-igényű területeken tevékenykedő cégeknél - elsősorban az építő-, a textil-, a bőriparban és a vendéglátásban - mutatkoznak meg leginkább. Az ország második legnagyobb munkáltatójánál például, a több mint 44 ezer főt alkalmazó Magyar Posta (MP) Rt.-nél 2001 előtt - a minimálbér 40 ezer forintra történő központi emelését megelőző években - a szakszervezetekkel kötött bérmegállapodások alapján a "céges" minimálbér 25 százalékkal haladta meg a kormány által megszabott kötelező legkisebb munkabér mértékét - mondta Potykiewicz Tamás hr-igazgató a Magyar Tudományos Akadémia munkatudományi bizottságának közelmúltban megtartott ülésén. Ennek ellenére a postai átlagkereset - mind a mai napig tartó tendencia alapján - több mint 10 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagfizetésnél. Mivel a postai tevékenység a magas élőmunka-igényű tevékenységek közé sorolható, így az MP Rt. bevételének közel 45 százalékát az egyéb költségekre és járulékok nélküli bruttó bérkifizetésre fordítja. Ennek tükrében a 40 ezer forintra történő ráállás még csak a bértömeg körülbelül 1 százalékát emésztette fel (köszönhetően a postai minimálbér magasabb értékének). Ugyanakkor az idén a legkisebb munkabér 25 százalékos emelkedésének hatására az 50 ezer forint eléréséhez már a rendelkezésre álló bértömeg 2,4 százalékát kellett felhasználni - fejtette ki a hr-igazgató. A minimálbér megemelkedése miatt problémaként jelentkezett az 50-75 ezer forint között keresők bértorlódása is, hiszen ezek a munkavállalók az MP Rt. foglalkoztatottjainak jelentős hányadát teszik ki.

A kereseti arányok egészséges beállításához a megemelt minimálbér bértömegigénye mellett még mintegy 4,2 százaléknyi bértömegre lett volna szükség. Ennek szétosztása esetén a 2002. évre fordítható keresetfejlesztési keretet az MP Rt. úgy használhatta volna fel, hogy a további növelésekre, illetőleg a törvényi kötelezettségekből és a teljesítményfelfutásból adódó többletkifizetésekre éves szinten kevesebb mint 4 százalék bértömeg maradt volna. Így a torlódáskezelésre csak alig több mint 1,5 százalék bértömeg jutott, amely nem elegendő a kívánatos kereseti arányok beállítására. Ezért a belső kereseti feszültségek kezelése az elkövetkező időszak feladatává válik - fűzte hozzá Potykiewicz Tamás.

Durván 30 százalékkal növekedtek a bérterhei az 50 ezer forintos minimálbér bevezetésével az egyik, neve mellőzését kérő, társasházakra specializálódott építőipari cégnek. Náluk is jelentősen csökkentek a keresetek közti különbségek; míg a diplomás, esetenként technikusi végzettségű építésvezető két évvel ezelőtt majdnem kétszer annyit keresett, mint a 25 050 forintos minimálbéren foglalkoztatott szakmunkás, a különbség mostanra 10-20 ezer forintra zsugorodott. A korábban kialakult bérstruktúrát szívesen fenntartanánk, ám árainkba nem tudjuk beépíteni ezt a pluszterhet, mert a piac nem bírja el - mondta a cég illetékese.

Az idén az összes foglalkoztatottunk 23 százalékának, azaz 390 főnek kellett a fizetését emelni a minimálbér változása miatt - tájékoztatott Szabó Ildikó. A Berwin Ruhagyár Rt. humánpolitikai igazgatója ennek költségvonzatáról elmondta: havonta 2,5 millió forintos pluszkiadás jelentkezik a bérkifizetésben, nem számolva ennek járulékait. Esetükben a 40 ezer forintra történő átállás viszont minimális terhet jelentett.

Ternyák Edit