Jelentős tőkeemelést vár a Malév

Egy tavalyi hatályos kormányhatározat szerint a kabinet közvetve hozzájárult, hogy a Malév tíz Boeing repülőgépet béreljen, illetve hatra opciós bérleti jogot szerezzen, továbbá két Bombardier CRJ 200-as gépet is megvegyen, és hatra opciót szerezzen. Az utóbbi hat Boeing gép ügyletének fedezetéről legkésőbb június 30-ig kell dönteni. A Malév nemcsak ebben az ügyben, hanem az egész tőkésítési kérdésben gyors, kedvező választ vár az új kormánytól, másként nehéz lesz továbbvinni a tavaly kezdett és máris jelentős megtakarítást és szervezeti megújítást hozó átalakítási programot - fejtette ki a társaság vezérigazgatója lapunknak adott nyilatkozatában.

A jelenlegi, mintegy hétmilliárd forintos tőkét körülbelül 50 milliárdra kellene emelni ahhoz, hogy az ágazati szabványoknak megfelelő tőkésítési arányt érjenek el, vagyis a mostani 13-14 százalékról legalább 30-ra nőjön a saját tulajdonú eszközök aránya. Váradi emlékeztetett: az előző kormányzat elvi döntést hozott arról, hogy sikeres vállalati átalakítás esetén vállalja a tőkehelyzet rendezését.

Az átalakítási program egyik kulcseleme a költségszerkezet átszabása. A Malév számára csakis az úgynevezett hálózattal bíró nagyobb légitársaságok (network airlines) példája lehet követendő. Ezeknél 8-8,5 dollárnyi költség jut egy felajánlott utaskilométerre, miközben a szolgáltatások színvonalából és kiterjedtségéből nem engednek. Ezzel ellentétben az olcsó légitársaságok (low cost airlines) 6-6,5 dolláros költséggel működnek, viszont csak másodlagos reptereket használnak, és a minimumra szorítják szolgáltatásaikat. A Malév arra törekszik, hogy a jövőben is megkülönböztesse magát ez utóbbiaktól, az értékarányos különbséget fenntartsa, miközben ésszerűsíti költségeit, és növeli saját tulajdonú flottája arányát.

Nem az árak általános emelésével fogja ellensúlyozni a pluszköltségeket a társaság - mondta a vezérigazgató arra a kérdésünkre, hogy a Malév áthárítja-e az utasokra ezeket a kiadásokat. A belpiacon egyébként is nagyobb a mozgástere a cégnek, mint külföldön, ahol kénytelen árkövető politikát folytatni. Itthon reálértékben nem emelkednek az árak, sőt, egyes célpontok esetében még csökkennek is - közölte a vezérigazgató.

A Malév fejlődését nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e regionális elosztó repülőtérré alakítani a Ferihegyi repülőteret, vagy megmarad úgynevezett végponti légikikötőnek, ahol nem kap szerepet a tranzit. A légitársaság 50 százalékkal (legalább egymillió fővel) akarja növelni éves forgalmát, s ehhez elengedhetetlen egy újabb terminál megépülése. Az is nyilvánvaló, hogy a szolgáltatási láncok (szállodák, éttermek, stb.), továbbá az árufuvarozási kapacitás bővítése is elengedhetetlen. Korábban nem volt tisztázott az elszámolás az LRI-vel, illetve a Malév számára hátrányos feltételekkel megkötött szerződés volt érvényben. A légitársaság és a reptér üzemeltetője (Budapest Airport Rt.) most igyekszik összehangolni a két cég stratégiáját, mert csak így látják biztosítottnak a regionális elosztóközponttá válást.

Mester Nándor