Munkabalesetek, milliós kárigényekkel
A munkabalesetek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ám kevesebb a munkavállaló is, következésképpen továbbra is magas a munkahelyi - benne a súlyos és halálos - balesetek aránya. Az alapvető okok gyakorlatilag változatlanok: az esetek többségében a munkáltatói mulasztás és a dolgozói figyelmetlenség, vagyis nem a berendezések műszaki állapota okozza a bajt - mutat rá Galló Sándor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékese. Ugyanakkor az is tény: kevesebb a veszélyforrás ott, ahol magasabb színvonalú a gépesítés. Hibás munkaeszköz a balesetek egy-két százalékában szerepel csupán a baj okaként.
A munkavédelmi felügyelők szerint az alkalmazottak ismerik a szükséges előírásokat, ám saját tapasztalataikban bízva, rendszerint fittyet hánynak azokra. Egyébként főként közlekedés közben éri őket a legtöbb baleset. A súlyos kategóriába sorolt eseteknél - amelyek ugyancsak a közlekedésben, illetve magasban végzett munka során fordulnak elő - általában nemcsak vagy nem elsősorban a dolgozó, hanem a munkáltató hanyagsága kimutatható. A munkaadói mulasztás miatt a területi munkavédelmi felügyelők államigazgatási és szabálysértési eljárást indítanak. Közvetlen veszélyeztetés esetén a területi felügyelőségek igazgatói munkavédelmi bírságot szabnak ki, amelynek felső határa az idén január 1-jétől már tízmillió forint. Igaz: ilyen nagy büntetéssel csak akkor élhetnek, ha a munkaadói magatartás egyidejűleg több embert sodor veszélybe. Tavaly - amikor 3 millió forint volt a bírság felső határa - összesen 15,3 millió forinttal büntették a szabálytalankodó munkáltatókat.
Folytatás a 2. oldalon
Folytatás az 1. oldalról
Galló Sándor azt mondja: nem elsősorban bírságolással, hanem államigazgatási kötelezésekkel igyekeznek rábírni a cégeket a hasonló balesetek megelőzésére, a munkavédelmi szabályok betartására.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon évente 230-260 munkabalesetes, illetve azzal összefüggésben felmerült kártérítési ügyet tárgyalnak. Itt az elszenvedett anyagi kár mellett mindig szerepel a nehezen forintosítható, úgynevezett nem vagyoni kár megtérítésének igénye is. Slimbarszki Éva bíró tapasztalatai szerint a cégek többnyire nem veszik igazán komolyan a munkavédelmi előírásokat, illetve nem tudják biztosítani a megkövetelt munkavédelmi feltételeket. Ugyanakkor nem is egykönnyen állnak helyt a munkavállalónak okozott kárért: jogvita nélkül általában ritkán fizetnek. Gyakorta támadják meg a bíróságon a munkaügyi felügyelőség jogerős határozatait, márcsak azért is, mert annak halasztó hatálya van a bírság kifizetésére vagy a kötelezettség végrehajtására. Perel a munkáltató akkor is, amikor megkapja az egészségbiztosító követelését, mert vonakodik a több száz ezer, esetleg több millió forintos baleseti táppénz kifizetésétől.
A munkáltató felelőssége objektív: minden, a dolgozónak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az elháríthatatlan volt, illetve működési körén kívül esett. A munkavállalót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt munkaviszonyával összefüggésben szenvedte el. A procedúra bonyolult. Hosszú hónapokba, gyakorta egy esztendőbe is beletelik, amíg tisztázzák a baleset körülményeit és a kár mértékét. Azt is vizsgálják, hogy a károkozásban ki milyen arányban hatott közre. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a baj bekövetkeztében a dolgozó magatartása is közrejátszott. A kár ezen részéért a munkaadó nem felel. A bíróságon úgy látják: az ilyen ügyek elhúzódásának oka az is, a baleseteket a cégek nem vizsgálják ki alaposan, ennek - úgymond - pótlására a tárgyalóteremben kerül sor.
A nem vagyoni kár megtérítésére irányuló igények igen változatosak, tízezer forinttól több millióig terjednek. A károsultak - vagy hozzátartozóik - általában többet kérnek, mint amennyit valójában maguk is remélnek. A bíróságon ugyan kialakultak értékelési szempontok, ám mivel nincs két egyforma ügy, illetve ugyanaz a sérülés, különbözőképpen hat ki az áldozatok életére, így az igazságszolgáltató fórum nem alkalmazhat "fix tarifákat". És nincs az a pénzösszeg, amivel - mondjuk - egy életre szóló tragédia jóvátehető lenne - hangsúlyozza a bírónő. Megesik az is: hiába nyeri meg a pert a munkavállaló, mégsem lát kárpótlást, mert cége időközben a felszámolás sorsára jut.
Az esetek többségében a kis cégeknél hagyományos fizikai, gépi munkavégzés közben elszenvedett súlyos, csonkulásos vagy halálos kimenetelű balesetek, valamint foglalkozási megbetegedések miatt fordulnak bírósághoz. Ritka a modern üzemben a mai kor munkaeszközeivel előidézett munkabalesetes ügy. A bírónő nem találkozott még olyan felperessel sem, aki számítógép okozta egészségkárosodás miatt pereskedett volna. Úgy véli: a számítógéppel dolgozó korosztály még elég fiatal és edzett ahhoz, hogy kivédje a munkaeszköz esetleges ártalmait. Ám kétségtelen, éppen most folyik egy olyan jogvita, amelyben a dolgozók annak megállapítását kérik, hogy földfelszín alatti, mesterséges megvilágítású, számítógépes munkahelyüknek egészségük láthatja kárát. A szakértői vélemény pedig nem zárta ki az ártalom lehetőségét.
Kende Katalin
