Nagyobb bérek, kitartó befektetők

Magyarország egyike volt azon államoknak, ahol tavaly az IMD World svájci kutatóintézet szerint a leggyorsabb ütemben növekedtek a fajlagos munkaerőköltségek. A Magyar Nemzeti Bank szerint pedig 2001-ben és 2002-ben fajlagos munkaerőköltség-alapon 15 százalékos reálfelértékelődés valósul meg, vagyis enynyivel csökken a bérek versenyképessége. Ha ez a tendencia kitart az év végéig, jóval 20 százalék feletti versenyképesség-romlás is megvalósulhat a két esztendőben. Igaz, minden relatív, hiszen az IMD World 47 országot vizsgáló listáján a magyar ipari órabérek dollárban még mindig tizedannyiak, mint például Németországban.

Vajon a dráguló munkaerő fékezheti-e a tőkebeáramlást? A hazai foglalkoztatás összköltsége még mindig töredéke a nyugat-európainak. Annak ellenére sokaknak megéri itt foglalkoztatni, hogy a közterhek viszonylag magasak - felelte lapunk érdeklődésére Adler Judit. A GKI kutatója ugyanakkor hangsúlyozta: a külföldi befektetők nem alkotnak homogén csoportot, a tőkeerős multik mellett éppúgy megtalálhatók azok a bérmunkában foglalkoztató kisbefektetők, akik érzékenyen reagáltak a minimálbér drasztikus emelésére.

Ők ennek kapcsán kilátásba helyezték azt, hogy Ukrajnába és Romániába telepítik át a termelést. A külföldi munkaadók egy része biztos fontolóra veszi a technikai fejlesztés kérdését, ami kiváltaná az emberi munkát, hiszen a legolcsóbb munkaerő bére - általában a betanított munkát végző dolgozóké - két év alatt 25 500 forintról 50 ezerre nőtt. Azok a külföldiek, akik nincsenek krízishelyzetben, valószínűleg még egy darabig kivárnak - tette hozzá Adler Judit.

A magyarországi német cégek szerint kevésbé befolyásolja a külföldi befektetőket beruházási döntéseik meghozatalában a bér- és bérjellegű költségek nagysága - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konjunktúrajelentéséből. Inkább a gazdasági és politikai stabilitás, a piacnyitás a meghatározó. Az elmúlt években mérséklődött az alacsony bérköltség motiváló hatása: míg 2000-ben még 60, tavaly 44, az idén pedig 42 százalék tartja ezt fontosnak. Igaz, a cégek mégis azt javasolják a kormánynak, csökkentse drasztikusan a bérterheket.

A Világgazdaság kérdésére több külföldi cég képviselője is megerősítette, a bérköltség csak egyik és gyakorta nem a legfontosabb szempont.

Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. elnök-igazgatója a fő szempontnak azt tartja, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mekkora hatékonysággal képes dolgozni. Ennek ellenére lehetnek olyan befektetők, akik a bérköltségek miatt elviszik Magyarországról a termelésüket. Ezek a vállalatok alapvetően összeszerelő típusú munkára kerestek (keresnek) olcsó lehetőséget.

A vendéglátásba befektetőket a PizzaExpress Hungary Rt. vezérigazgatója, Dobóczky András szerint elsősorban az érdekli, hogy mekkora a nyereség, menynyire emelkedik a forgalom. Ha pozitív trendet érzékelnek, akkor tudomásul veszik a nagyobb bérköltségeket. Önmagában a bérköltségek emelkedése nem késztet egy itt megtelepedett céget arra, hogy más országba vigye befektetését, hiszen már létrehozott egy működő vállalkozást. Az viszont komoly súllyal esik a latba, ha nincs fizetőképes kereslet.

A több mint 14 ezer embert foglalkoztató és eddig 1,1 milliárd dolláros befektetést végző GE Hungary Rt. nagyon sok tényezőt vesz figyelembe, ezek egyike csak a bérre eső kiadás. Ennél jóval előrébb van a nyelvtudás, a szükséges végzettség, az infrastruktúra - mondta Szabó Eszter vállalati kommunikációs vezető.

A hazai bérek növekedése miatt a külföldi befektetők várhatóan nem viszik beruházásaikat a tőlünk keletebbre fekvő országokba - hangsúlyozta Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. A béren kívül éppúgy fontosnak tartja a befektetők számára a gazdasági, infrastrukturális hátteret, a szakképzett, minőségi munkaerő meglétét. E feltételek megtalálhatók Magyarországon. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a bérek növekedésének együtt kell járnia a hatékonyság javulásával is, és a vállalkozások joggal várják azt is, hogy a bérterhek csökkenjenek.

A bérköltségek azóta emelkednek, hogy az Audi 1993-ban megjelent Magyarországon, ám a cég befektetései mindig folyamatosak voltak - mondta Lőre Péter, az Audi Hungária Motor Kft. pr-vezetője. Jelenleg is egy öt évre szóló beruházási csomag alapján dolgoznak, amely az itteni gyár kapacitásnövekedését és új technológiák meghonosítását szolgálja. Az Audi szerint a telephelynek nem egyedüli előnye a mérsékelt bérszínvonal. A következő években is több száz millió euró értékű beruházást valósítanak meg Győrben.

VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS