E-start kontra infrastruktúra

A dotcom válság sem vetette viszsza a cégeknél az e-üzlet terjedését, sőt az e-felkészültség hamarosan a nemzetközi versenyképesség egyik kritériumává válhat - hangsúlyozza az az EIU-jelentés, amely az idén is rangsorolja, mely országok a legbefogadóbbak az internetes üzletvitelre. A 60-as rangsort ismét az USA vezeti, de a korábbi éllovas Ausztráliát maguk mögé utasították az észak-európai országok. Előkelő helyüket a széles körű és megfizethető internethasználatnak, a jó informatikai háttérnek és az egy főre jutó magas jövedelemnek köszönhetik. A visegrádi államok a középmezőnyben, a többi kelet-európai ország inkább az utolsó harmadban található, főként a már említett hiányos infrastruktúra és az e-kereskedelem szolgáltatásainak drágasága miatt.

A magyarországi cégek közül csak a kereskedelmi vállalkozások ítélik meg a tavalyinál kedvezőbben kilátásaikat a hazai internetgazdaság területén - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzéséből. A magyar vállalatok 75 százalékának volt már az év elején internetkapcsolata, az idén további 11 százalékuk tervezi kapcsolódását a világhálóhoz. Az e-üzlet azonban ma még a cégek árbevételének csupán 0,1 százalékát adja. Tavaly az interneten keresztül bonyolított nagykereskedelmi forgalom 31,5 milliárd, a kiskereskedelmi 5,4 milliárd forintot ért el. Ez évre a hazai cégek a világhálóra épülő értékesítés 52 százalékos növekedésére számítanak.

Az EIU tanulmánya - nem vitatva az infrastruktúra jelentőségét - megállapítja azt is, hogy egy adott ország gazdasága mennyire fogékony az internetes üzletvitelre, csak részben függ attól, milyen a távközlési háttér vagy az on-line tranzakciók biztonsága, és a szellemi termékek védelme. Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy a korszerű technológia iránt mennyire fogadókészek a cégek, illetve a kormányok élnek-e, s ha igen, milyen e-businesst ösztönző eszközökkel.

Az üzleti kultúra minősége különösen meghatározó. Az USA-ban már minden más országénál szélesebb körben elfogadott az on-line üzletvitel, amit igazából csak támogat a hozzá szükséges infrastruktúra elterjedtsége. Ezzel szemben Szingapúrt és Hongkongot hiába lehetne utóbbi alapján az élbolyba sorolni, az egyéb ösztönzők nem kielégítő volta miatt nem kerültek be a tízes elitbe.

A tanulmány kiemeli a kormányok internetgazdaság-politikájának a fontosságát, a világos stratégiát és a kellő pénzügyi forrásokat az informatikai háttér kiépítésére.