Anheuser-Budvar márkanévharc

A Budvar közlése szerint most is mintegy 40 per van a két cég között, emellett több mint 40 levédési eljárás is folyik. A lezárult perek egy sor esetben Budvar-sikert hoztak, például Németországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban vagy Portugáliában. Az elmúlt napokban viszont ismét két A-B-győzelemről számoltak be a hírügynökségek. Az amerikai Budweiser már több mint 70 országba jut el.

A Budvar székvárosát, Ceské Budejovicét ugyanis Budweisnek hívják németül, és másutt is ezen a néven vált ismertté. A St. Louis-i székhelyű A-B viszont még 1876-ban, tehát 19 évvel a jelenlegi budejovicei sörgyár megalapítása előtt kezdte használni a Budweiser márkát, és 1878-ban be is jegyeztette az USA-ban.

Két piacmegosztási megállapodás született a két cég között. Az A-B még a második szerint is csak Észak- és Közép-Amerikára szerzett kizárólagos forgalmazási jogot, ám a hidegháború idején megnehezült a cseh export, és az így keletkezett űrbe benyomult az A-B. Az utóbbi évtizedekben, kiváltképp a rendszerváltozás után a Budvar is újra intenzív világpiaci terjeszkedésbe kezdett. Jelenleg már több mint száz országban összesen 380 védjegyet jegyeztetett be.

A kilencvenes években ezért az A-B a "mézesmadzaggal" is próbálkozott. Előbb bekebelezte volna kis konkurensét, utóbb komoly összeget fizetett volna neki, amennyiben teljesen lemond az ominózus márkanév használatáról. A tulajdonos cseh kormány jóindulatát még a helyi minőségi komlótermés egytizedének tartós felvásárlásának ígéretével is igyekezett megnyerni, ám mindezt sikertelenül. A jövedelmező, patinás serfőzde állami tulajdonban maradt.

A Budvar a külpiacokon értékesíti mintegy 1,3 millió hektoliteres éves termelésének 40 százalékát. A világ közel 60 országában forgalmazza a termékeit. A legtöbb sört Németországba, az Egyesült Királyságba, Szlovákiába, valamint Ausztriába szállítja, ám Magyarország is a tíz legfontosabb exportpiaca közé tartozik, amely hosszabb távon növekszik.