Perkalauz

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodásból ki kell tűnnie az erre irányuló félreérthetetlen és valódi munkavállalói szándéknak - hívta fel a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság. A jogvita felperese keresőképtelen volt, amikor megkapta cégétől a felmondólevelet. Emiatt bírósághoz fordult. Kérte az intézkedés jogellenességének megállapítását, ennek jogkövetkezményeként elmaradt munkabérét, valamint hathavi végkielégítést. A munkaügyi bíróság helyt adott keresetének, és összesen csaknem 900 ezer forint kifizetésre kötelezte a munkáltatót.

Az ítélet tényállása szerint a felperes megbetegedése után egy héttel vette kézhez a felmondást, amit a cég átszervezéssel indokolt. A munkavállaló az átszervezés tényét nem vitatta. Azt kérte azonban, hogy az intézkedés csak keresőképessé válását követően lépjen hatályba. Munkára jelentkezésekor ügyvezetője közölte, hogy felmondási ideje ekkor kezdődik. A munkavégzés alól a felmondási idő teljes tartamára felmentette azzal, hogy annak lejártakor számol el a járandóságokkal. Ez négy hét múlva megtörtént. Egyidejűleg a felek jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy a munkaviszony - munkáltatói felmondással - az elszámoláskor szűnt meg, és egymással szemben további követelésük nincs. Ennek alapján állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes munkaviszonya rendes felmondással szűnt meg, ám a közlés időpontjában - keresőképtelenség miatt - felmondási tilalomba ütközött, ezért jogellenes. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú határozattal.

A cég felülvizsgálati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bírósághoz. Azzal érvelt, hogy az elszámoláskor felvett jegyzőkönyvből kiderül a felek szándéka, miszerint a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg.

Sőt: egyúttal az is kitűnhetett, hogy semmisnek tekintik a korábbi rendes felmondást, és a felperes az ezzel kapcsolatos további igényérvényesítésről lemondott.

A Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta a kérelmet. Rámutatott, hogy a cég rendes felmondást közölt a munkavállalóval, akinek felgyógyulásakor ezt szóban is megerősítette. A jegyzőkönyv is felmondást rögzít. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére sem szóban, sem írásban nem állapodtak meg a felek - mondta ki az igazságszolgáltató fórum. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közös megegyezésre vonatkozó megállapodásból ki kell tűnnie a munkaviszony megszüntetésére irányuló, félreérthetetlen és valódi munkavállalói szándéknak is. Az ilyen szándékot nem támasztja alá az, hogy a felperes az átszervezést nem vitatta és a jegyzőkönyvet aláírta. A joglemondással kapcsolatos munkáltatói érvre a Legfelsőbb Bíróság kifejtette: a jegyzőkönyvben a felek rendes felmondás alapján járó juttatásokról nyilatkoztak, ami nem terjeszthető ki a munkaviszony jogellenes megszüntetésének anyagi jogkövetkezményeire.