Bérfelzárkózás: húsz év

Nem hat bizonyíthatóan a bérek alakulására, illetve növekedésére az uniós csatlakozás, ebben a kérdésben sokkal inkább mérvadó az adott ország gazdasági helyzete. Az osztrák bérszint például a csatlakozás előtt és után is az uniós átlagkereset alatt maradt. A felvételt követően a bérfelzárkózás több országban meg is állt. Nem hagyhatók figyelmen kívül tehát a re-gionális tendenciák, és az sem, hogy "mozgó célpontra lövünk", hiszen az unióban is emelkednek az átlagkeresetek. Figyelemre méltó az is, hogy az árak igazodása hamarabb következik be, mint a fizetéseké - véli Adler Judit, a GKI kutatója.

Valamivel optimistábban ítéli meg a kereseti felzárkózás kérdését Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte a csatlakozás előtti és utáni években általános bérszínvonal-emelkedés következik be, de a magyar gazdaság bérköltségekből fakadó tőkevonzó képessége továbbra is fennmarad. A magyar munkaerő tömeges elvándorlására nem számít, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy érvényesülni fog az unió munkaerőpiacának elszívó hatása a magasan képzett szakemberek körében. A versenyszférának nem a kormány a "főszereplője", központilag csupán közvetett módon lehet befolyásolni a bérek alakulását, szemben a közszférával - hangsúlyozza.

A munkavállalói oldal azonban határozottabb kormányzati beavatkozást sürget. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének gazdaságpolitikai ügyvivője szerint a bérfelzárkóztatás érdekében rendkívüli lépések megtételére van szükség, olyanokra, mint a közszférában nemrégiben végrehajtott, átlagosan 50 százalékos emelés és az adókönnyítés. Elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy az unió legalacsonyabb bérszínvonalú országának, Portugáliának az utoléréséhez is húsz évre lenne szükség, ha a magyar reálbérek csak a hazai GDP növekedését követnék - jelentette ki Hanti Erzsébet. Az elmúlt években - a választási év kivételével - a reálbérek növekedése alatta maradt a gazdasági bővülés által megteremtett lehetőségeknek. Szerinte a bérfelzárkóztatás során azt a szintet kellene utolérni, amit a magyar GDP és a termelékenység képvisel az unió hasonló mutatóihoz képest, ezek ma 52, illetve 60 százalékot jelentenek.