Enyhülő túlkínálat a lakáspiacon

Továbbra is a kínálati oldal dominanciája jellemzi a hazai lakásszegmenst - összegezhetjük a GKI Gazdaságkutató Rt. harmadik negyedéves ingatlanpiaci jelentésének tanulságait. A piac egyes szakértői vélemények szerint erősen szegmentált. A kínálat folyamatos bővülésével ma már olyan, a keresleti piac idején marginálisnak mondható jellemzők is főszerephez jutnak a vásárlásnál, mint az adott lakás környezete, zajszintje, vagy a belső tér kialakítása - írja a GKI.

A túlkínálat természetesen meglehetősen kedvezőtlenül érinti az ebben a szegmensben befektetni vágyókat. A relatív alcsony árak ugyan kedvezőbb pozíciókat eredményezhetnek a vásárlás során, az árdinamika visszaesése azonban jelentősen megnyújtja az egyes ügyletek futamidejét. Az ingatlanbefektetések átlagos megtérülési ideje érezhetően nőtt az elmúlt évben. A haszonszerzés korlátozott lehetőségének hatására több vállalkozás tervezett fejlesztései elnapolása, nem egy társaság pedig a már futó projektek átszervezése mellett döntött. Fokozatosan csökkent az elmúlt negyedévben az ingatlanbefektetések hozama is.

A lakóingatlanok piaca nem mutatott számottevő változást az elmúlt három hónapban. A túlkínálat nem új keletű jelenség ebben a szegmensben, az tulajdonképpen az év közepe óta az ország egészére jellemzőnek mondható. Mértéke azonban az elemzők szerint ebben a negyedévben csökkenni látszott. Ez utóbbi folyamatért a jelek szerint a vidéki lakosság alacsonyabb mobilitása a felelős: a fővárosi emberekhez képest ők ugyanis ritkábban váltanak lakóhelyet. Ennek ellenére a 90-es évek végére jellemző pezsgésre a szakértők nem számítanak az elkövetkező 12 hónapban. Az előttünk álló egy év várhatóan a kínálati túlsúly mérséklődésének időszaka lesz, ami együtt járhat egy enyhe, a minőségi lakóingatlanok irányába mutató elmozdulással.

Az árak alakulását tekintve elmondható, hogy az év harmadik negyedében az ingatlaninfláció elenyésző mértékű volt. Az új építésű lakóingatlanok áremelkedése hozzávetőlegesen 3 százalékos volt, míg a használt lakások árai átlagosan 2 százalékkal nőttek. A változás elsősorban ez utóbbi esetében szembetűnő, a használt ingatlanok árai ugyanis az év eddigi részében gyakorlatilag stagnáltak, sőt, több helyen csökkenés is előfordult. A következő egy évben az új építésű és a használt lakások várhatóan különböző mértékben drágulnak majd. Míg az előbbiek esetében éves szinten 6-7 százalékos növekedés is elképzelhető, addig az utóbbiak az ingatlanforgalmazók szerint továbbra is reálértékvesztésre ítéltetnek - írják az elemzők. Négyzetméteráruk az elkövetkező évben várhatóan mindössze 3 százalékkal növekszik.

Továbbra is jelentős különbségek vannak a budapesti lakások áraiban annak megfelelően, hogy az adott ingatlan a város mely kerületében helyezkedik el. A felmérésben szereplő használt fővárosi lakóingatlanok négyzetméterárai a 154 és 324 ezer forint közötti tartományban szóródtak. Ugyanez a tartomány az új építésű lakások esetében 258 és 386 ezer forint között alakult. A lakások négyzetméterárait az adott ingatlan elhelyezkedésén túl számos egyéb szempont is jelentősen befolyásolja. Ezek közé tartozik a lakás kora, komfortfokozata, állapota, infrastrukturális ellátottsága.