Jobban mer eladósodni a lakosság

>> Ha karácsony, akkor költekezés. Ráadásul az áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetek leggyümölcsözőbb időszaka. Mennyiben járul hozzá ez a periódus az ágazat éves árbevételéhez?

- Az év utolsó két hónapjában általában az éves hitelkihelyezés 25 százalékát termelik meg a bankok. Az áruhitelek kihelyezése tekintetében amúgy is jó éve volt ennek az ágazatnak, jóllehet a növekedés üteme valamivel elmaradt a tavalyitól. De ez várható is volt, hiszen az 50 százalékos bővülést nem lehet folyamatosan tartani. Az elkövetkező években azonban 10-20 százalékos növekedés "benne van a levegőben", hiszen Nyugat-Európához képest még mindig nagy a lemaradásunk.

>> Ez számokban mit takar?

- Míg a kontinens fejlettebb részén a fogyasztáson belül 7-8 százalékot tesz ki az áruhitel súlya, addig hazánkban 3 százalékot, ám ebben nálunk az árukölcsön mellett a jelzáloghitel is benne van. S ha azt nézzük, hogy a jelzálogkölcsön adja ennek növekvő részét, akkor meglehetősen szerény mértéket kapunk. A jelentős bérnövekedés mindenesetre számottevően lendített a hiteligényeken, hiszen a lakosság jobban mert eladósodni.

>> A nagyobb bevásárlóközpontokban elengedhetetlen, hogy ott legyen ez a fizetési alternatíva, ám mi a helyzet a kisebb, illetve közepes kereskedelmi egységeknél? Ön szerint mennyire széles a lefedettség ezen a téren?

- Úgy látom, hogy most már egy közepes méretű kereskedelmi hálózat sem lehet meg áruhitel nélkül. A mi stratégiánk pedig kezdettől fogva az, hogy a kisebb üzletekkel is együttműködjünk, hiszen rá kell ébredniük, ezáltal többletforgalmat tudnak lebonyolítani. Van olyan nagy partnerünk, ahol a forgalom 30-40 százaléka már hitelre bonyolódik. Lényeges, hogy folyamatosan bővül a termékpaletta is, hiszen az elektronikai cikkek, bútorok mellett most már számítástechnikai, barkácstermékeket, porcelánokat is lehet így vásárolni.

>> A vásárlást mennyire egyszerűsítheti a hitelkártya elterjedése? Önök elsőként bocsátottak ki hitelkártyát, amelynek már vannak követői.

- A kártya előnye, hogy az ügyfélnek egyszer kell átesnie a hitelbírálati procedúrán, utána pedig bármikor felhasználhatja a számára jóváhagyott hitelkeretet. Több kedvezményt is beépítettünk a hitelkártyatermékünkbe, így a rugalmas törlesztési lehetőséget, az ingyenes használatot, ami az elfogadóhelyre is érvényes, illetve hogy készpénzt is át lehet utalni vele banki folyószámlára. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a kisebb üzletek is elfogadják a hitelkártyánkat, hiszen sok helyen arra nincs hely, hogy egy számítógépes hitelbíráló rendszert beépítsünk, illetve a forgalom sem elég nagy ahhoz, hogy ez megérje. A kártyás megoldás pedig ezekbe a piaci résekbe is be tud hatolni.

>> Az idei év a lakossági kölcsönök erőteljes felfutásával járt. A jelzáloghiteleknél ez érthető is, hiszen a 2-3 százalékos kamat igen csábító. De mi a helyzet az áruhiteleknél? A 35-40 százalékos teljes hiteldíjmutató riasztónak tűnik az előbbi szám mellett.

- A vásárlók többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mi is a teljes hiteldíjmutató. Az ügyfél általában azt mérlegeli, hogy hány hónapig, mekkora összeget kell fizetnie, és ez belefér-e a költségvetésébe. Azaz a növekvő bére lehetőséget ad-e havi 5-10 ezer forintos hiteltörlesztésre. A kamatot pedig csak ezután veszi esetleg figyelembe.

>> Ha a havi törlesztőrészleteket figyeli a vásárló, akkor az áruhitelt kínáló bankok között is így választ? Azaz azt nézi, hol található a legkisebb havi kiadás?

- Egyrészt igen, de az is szerepet játszik választásában, hogy mennyire voltak jó tapasztalatai egy adott bankkal, illetve milyen gyorsan lehet a hitelt felvenni. A számítógépes hitelbíráló rendszerünkön keresztül ez 20 másodpercig tart, míg a hagyományos faxos megoldással negyedóráig. A kérelmek mintegy 75 százaléka azonban az előbbi módon érkezik be hozzánk, ami a kereskedő szempontjából sem mindegy, hiszen egy csúcsforgalmi időszakban ez jócskán lerövidíti a sorban állást. Éppen ezért igyekszünk mindenhol a számítógépes rendszert alkalmazni, ahol a forgalom ezt gazdaságossá teszi.

>> Mennyire telített az áruhitel-piac hazánkban?

- Eléggé. Bár a piac nem túl nagy, közel egy tucat pénzintézet foglalkozik ezzel, ám a forgalom zöme 3-4 nagyobb szereplőnél koncentrálódik. A sok szereplő jelenléte érthető is, hiszen a befektetés hozama jó. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez csak akkor igaz, ha hatékonyan tudják működtetni az egész rendszert. A piac előbb-utóbb letisztul, s szerintem maximum 4-5 szereplőssé válik.

>> Ön szerint kik lehetnek ezek?

- Az erre specializált bankok, a Cetelem, illetve az Electro Worlddel beérkező Benficial mellett 2-3 univerzális pénzintézet, mint a Budapest Bank, illetve az áruhitelezési szegmensbe ismét visszatérő OTP. Az áruhitelezés ugyanúgy speciális terület, mint a jelzálog-hitelezés, avagy a gépkocsi-finanszírozás. Ha valamelyik szereplő az utóbbi két piacon sikeres, az nem jelenti, hogy az áruhitelezés terén is automatikusan az lesz.

>> Nyugaton mi a helyzet: az erre specializált pénzintézetek állnak az élen?

- Ez a tendencia, s bevett dolog, hogy az árukölcsönre specializált pénzintézetek partneri szerződést kötnek más bankokkal. Például az anyabankunk, a francia Cetelem többek között a Caisse d'Epargne-nal, a Banque Populaire-rel, a Credit Lyonnais-vel kötött szerződést, azaz az említett pénzintézetek saját hitelkártyája mögött is a Cetelem húzódik meg a háttérben. Az univerzális bankok ugyanis felismerték, minden üzletággal nem tudnak azonos szinten foglalkozni. Ráadásul ez olyan piaci szegmens, ahol a speciális szakértelem, a tapasztalatok folyamatos hasznosítása nagyon sokat számít. Hiába csábítók a hozamok, a kockázatkezelési folyamat kezelése meghatározó tényező. Hitelt kihelyezni bárki tud, ám a pénzt

vissza is kell kapni. Ebben rejlik ennek a titka. Az egész folyamatot egységesen kell kezelni, attól kezdve, hogy a bank melyik ügyfélnek adja oda a hitelt, egészen addig, amíg beérkezik az utolsó törlesztőrészlet.

>> Hazánkban is van bankok közötti együttműködésre példa?

- A piac még nem eléggé érett meg ehhez. A Magyar Cetelem ugyan együttműködik a Volksbankkal hitelkártya kibocsátásában, ám az újabb hasonló jellegű szerződésekre még várni kell. Egyelőre ott tartunk, hogy mindegyik piaci szereplő saját maga próbálkozik a lakossági hitelezés különböző formáival, saját maga próbálja kifejleszteni az ahhoz szükséges rendszert, s nem gondolkoznak azon, hogy vannak, akik már hatékonyabban tudják kezelni ezt a folyamatot, ezeket a termékeket.

>> Ön szerint rövid távon lemehetnek az áruhitelkamatok?

-Természetesen csökkenni fognak, de az tény, hogy a világon mindenütt ebben az üzletágban a legmagasabbak a hitelkamatok, ami érthető is, hiszen nincs kezes, az áru nem jelent fedezetet, tehát kockázati oldalról csak a hitelbírálat minőségére lehet építeni. A kockázati tényező jóval nagyobb súllyal esik a latba, amit meg kell fizetni. Angliában például 19-20 százalék között mozognak az árukölcsönök teljes hiteldíjmutatói, szemben az 1 százalékos inflációval, de Franciaországban is 15-17 százalékos mutatóval szembesülhetnek a vásárlók, miközben az infláció nem haladja meg a 2 százalékot.

>> Egyedül a kockázati tényező drágítja meg a hiteleket?

- Kétségtelen, hogy ennek nagy súlya van. De arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a kölcsönök itt nem 10-15 millió forintosak, mint például a jelzáloghiteleknél, de nem is 1-2 milliósak, mint a gépkocsiknál, hanem az átlag 70-80 ezer forint közötti. Ez pedig - az idei 18 milliárd forintos áruhitel-kihelyezésünket nézve - mintegy 250 ezer új hitelkérelem kezelését jelenti, nem beszélve a folyamatban lévő, több százezer kölcsön törlesztésének folyamatos nyomon követéséről. Az áruhitelezéssel foglalkozóknak tehát jóval több ügyfelet kell kiszolgálniuk, mint például a jelzálogkölcsönök esetében, tehát a magas költség szintén emeli a kamatok szintjét. A ma már rendszeres akciók azonban csökkentik a kamatokat, ilyenek például a Magyar Cetelem által a karácsonyi időszakban alkalmazott halasztott fizetési konstrukciók, illetve esetenként a kamatmentes akciók, amelyek 28-30 százalékra, illetve nullára is levihetik a teljes hiteldíjmutatót.

>> A gépkocsi-finanszírozásnál minden öt vásárlóból négy a devizaalapút választja, hiszen a kamat jóval alacsonyabb, mint a forinthitelé. Nem gondolkoztak például az euróalapú hitel bevezetésén?

- Az áruhitelezésben nem látok ebben perspektívát. Egyrészt ma még a forint a nemzeti fizetőeszköz, így az euróban való finanszírozás árfolyamkockázatával számolni kell. Másrészt 70-80 ezer forint átlagos hitelösszegnél és jóval rövidebb futamidőnél mérsékelt a különbség a forint- és az euróhitel költsége között.

>> Említette, hogy a magas hitelkamatokért elsősorban a kockázat a felelős. Ezt mennyiben tudta volna mérsékelni, ha megvalósul a bankszövetség törekvése, s bekerül a hitelintézeti törvény módosításába a teljes adósnyilvántartó rendszer?

- Tény, hogy hazánkban a kockázatkezelés még nem áll a helyzet magaslatán. Számos problémájuk van a piaci szereplőknek, s a teljes adósnyilvántartó rendszer bevezetése ezen segíthetett volna. Ezzel ugyanis ellenőrizni lehetett volna, hogy az ügyfél korábbi eladósodottságához képest milyen többletkiadást jelent az új kölcsön, azaz elbírja-e még az újabb terhet. Ezzel el lehetett volna kerülni, hogy túlvállalja magát. Igaz, Nyugat-Európában sincs egységes gyakorlat ezen a téren, ám társadalmi szinten ez a hatékonyabb megoldás. Éppen a szabadság hazájában, Amerikában alakultak ki először az adós-nyilvántartási és -minősítési rendszerek, vállalkozások, ami Németországban is sikeresen működik.

>> Véleménye szerint ez a közeljövőben átmehet a törvényhozáson?

- Nem látok erre esélyt. Az adatvédelemmel kapcsolatos szemléletet meglehetősen elavultnak tartom, ez a 20-30 évvel ezelőtti Nyugat-Európát idézi. A jelenlegi helyzet ugyanis nem a tisztességes embereket védi a tisztességtelenekkel szemben, hanem épp fordítva, s ennek költségeit a tisztességesekkel fizettetik meg. Mindenesetre némi segítséget jelenthet, ha a parlament elfogadja azt a módosítást, hogy a hamis dokumentummal kölcsönt kérő illető azonnal felkerül a feketelistára.

>> A Cetelem hogyan próbálja mérsékelni a rossz adósok arányát?

- A francia gyakorlatot alkalmazzuk, igaz, ezt a magyar viszonyokhoz kellett hozzáigazítanunk. Ez is komoly beruházást jelentett, hiszen a kockázatkezelési láncot ennek megfelelően kellett felépítenünk. Azaz kidolgoztuk, hogy mikor, milyen formában keressük meg a rosszul fizető ügyfelet, s hogyan próbáljuk rávenni őket a törlesztésre. Folyamatosan elemezzük a tapasztalatainkat, így próbáljuk meghatározni, hogy milyen típusú ügyfeleket kell fokozottabban ellenőriznünk, és mindezt beépítjük a hitelbírálati folyamatba. Ennek köszönhetően a kockázati szintünk megközelíti a nyugat-európait, és a szükséges céltartalékképzésünk szintje igen kedvező.

>> A magyarok mennyire jó adósok?

- Amikor elindult a Magyar Cetelem, mindenki azzal riogatott minket, hogy senki sem fog fizetni. Szerencsére nem ez következett be. Határozottan állíthatom, hogy a döntő többség jó adós, jól méri fel saját anyagi helyzetét. S mivel több százezer ügyfelünk zöme a középes kategóriába tartozik, úgy vélem, a tapasztalat általánosítható.

>> Az áruhitelezés mellett más piaci szegmensekben - mint például jelzálog-hitelezés, gépkocsi-finanszírozás - nem kíván megjelenni a Cetelem?

- Induláskor a gépkocsi-finanszírozásba is beszálltunk, majd úgy gondoltuk, ez olyan speciális ismereteket igényel, amivel még nem rendelkezünk. Nem kizárt, hogy visszatérünk ebbe a piaci szegmensbe. Az ingatlan azonban egyáltalán nem vág a Cetelem profiljába, így nem is próbálkozunk vele.

>> A francia anyacég egyébként elégedett a leány teljesítményével? Amikor 1997-ben elfoglalta a vezérigazgatói széket, akkor hasonló fejlődést vártak el a pénzintézettől, mint amit produkált?

- A francia tulajdonosnak természetesen voltak elképzelései, amikor öt évvel ezelőtt három francia kollégával együtt nekivágtunk. Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy négy éven belül nyereségessé váljon a bank, illetve a piac első két szereplője között legyen. Nem okoztunk csalódást. A Cetelem 2000-re nullszaldós lett, tavaly pedig már 700 millió forint nyereséget termelt. Emellett piacvezetővé váltunk az áruhitelezésben, miközben az anyacég alapvető termékeit, az Aura hitelkártyát és a személyi kölcsönt is sikeresen bevezettük.

>> A Cetelem nem elhanyagolható váltást jelentett önnek, hiszen korábban az államigazgatásban, illetve a fejlesztési banknál tevékenykedett.

- Kihívást jelentett, hiszen a korábbi munkahelyeim a makrogazdasághoz kötődtek, és a mikroszférára kellett váltanom. Ez volt a legnagyobb különbség a két terület között, ami teljesen más szemléletet kíván, de hasznosítható azért a makroismeret is. Korábbi tapasztalataimból az összefüggések átlátását, az áttekintőképességet, s nem utolsósorban az informatikai és statisztikai ismereteimet hasznosíthattam, mivel az utóbbi két tényező nagy hangsúlyt kap a munkánkban. Természetesen a vezetői, szervezői gyakorlatom is nagy hasznomra volt. A magyar piacon egy addig ismeretlen dolgot kellett megtanulnom, ami ráadásul számomra egy új nyelv, a francia elsajátításával is járt. Minden szempontból a nulláról kellett elindulnunk.

>> Öt év elteltével még mindig van kihívás?

- Persze, a kihívás megmaradt, csak éppen más formában. Most az az elsődleges célom, hogy a bank további növekedését biztosítsuk, s megőrizzük piacvezető szerepünket.